59762. lajstromszámú szabadalom • Közúti teherjármű

- 5 mélyebbre állítható és a beállított helyzetben tartható. A 14. ábrán a teher fölvételére szolgáló <101) tartány billenőszekrény gyanánt van kiképezve. A tartány beállítására pl. a rajta •elrendezett (102) csavarorsó szolgál, mely .a kereten lévő (103) tok felé terjed. A csavarorsó beállítására a kézikerék gyanánt kiképezett (104) csavaranya van elrendezve. Ha az automobil a teherjárművel összekötendő, akkor az automobillal hátrafelé haladunk, míg az a keretszerkezet fölött áll. A (79) összekötőtengely a (74) és (77) hüvelyekbe behelyeztetik és az automobil hátsó tengelye a két (41, 42) támasz közé helyeztetik. Ezután az emelőkeret mellső végét kissé fölemeljük úgy, hogy a (47) sin a (45) és (46) szorítópofák közé lép. A sinnek az (54a) emeltyű által való rögzítése után a (35) tartók hátsó vége az emelőszerkezet által fölfelé húzatik. Most már úgy az automobil, mint az ennek hátsó végén lévő teherkocsi is, terhek fölvételére alkalmas úgy, hogy az egész jármű meglehetős nagy hordképességgel bír. A kormányzást kizárólag az automobil mellső kerekei útján végezzük, melyek a vezetőülésből ismert módon kormányoztatnak. Az emelőkeretnek és a tulajdonképeni mozdonyváznak a golyós csuklószerű (37) és (38) részek segélyével való összekötése által a két jármű némileg három ponton támasztatik alá. Ily módon tehát mindegyik jármű a másiktól függetlenül követheti a talaj egyenetlenségeit, anélkül, hogy emellett a váz egyes részei túlságosan igénybe vétetnének. Az emelőkeret a (28) lécekben vezettetik úgy, hogy ha a kormányzásnál oldalirányú igénybevételek lépnek föl, akkor ezek a (2) futókerekekre átvitetnek és az utóbbiak a különbzékihajtás által különböző sebességekkel mozgattatnak. A jármű hátsó részének megterhelése csak azt létesíti, hogy a futókerekek húzástényezője növeltetik. Ezen jármű segélyével nehéz terhek nagy sebességgel szállíthatók. Ha az automobilnak a teherjárművel való kapcsolata oldandó, akkor az emelőkeretet az emelődob segélyével sülyesztjük. a (47) sint szabaddá tesszük és a (71) kapcsolót oly módon toljuk el, hogy a (69) csavar az automobil hátsó tengelyét hajtja. Ezáltal az automobil a teherjármű nélkül tovahaladhat. A teherjármű tengelyét a különbzékihajtás helyett természetesen egy más hajtás is működtetheti. Csupán az lényeges, hogy a két futókerék egymástól függetlenül különböző sebességekkel mozoghasson. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közúti teherjármű, jellemezve azáltal, hogy egy kétkerekű kocsi egy (10, 76) hajtással van fölszerelve, mely egy automobil erőforrásával van összekötve úgy, hogy az automobil hajtása közvetlenül a kocsira vitetik át. 2. Az 1. igénypont szerinti teherjármű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a teherkocsi közlőműve különbzéki közlőmű gyanánt van kiképezve úgy, hogy a jármű kormányzásánál a két kerék különböző sebességekkel foroghat. 3. Az 1. igénypont szerinti teherjármű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az automobil különbzéki hajtása és a teherkocsi hajtása közé egy (71) kapcsoló van beiktatva, melynek segélyével a forgás a mótor (70) főtengelyéről a teherkocsi (2) futókerekeire átvitetik, anélkül, hogy emellett az automobil hátsó (68) tengelye hajtatnék. 4. Az 1. igénypont szerinti teherjármű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az automobil hátsó kerekeit egy a teherkocsival összekötött (29, 35) keret tartja, melynek magassági helyzete beállítható. 5. Az 1. igénypont szerinti teherjármű kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a teherkocsi kerete egy a kerékszekrényen elrendezett (29) vázból és egy második, a magassági irányban beállítható (35) vázból áll, mely az előbbivel egy (37, 38) golyós csukló útján van összekötve. | 6. Az 1. és 2. igénypont szerinti teherjármű kiviteli alakja, jellemezve azáltal,