59477. lajstromszámú szabadalom • Gőzeke lokomobilokhoz való föltalajporhanyító és egyéb gazdasági műveletek végzésére szolgáló szerkezet
- 3 sen háromszögalakú (A, B) szárnyak fölvételére szolgálnak. A szárnyak szög- és lapos vasakból vannak összeállítva és a (9) tengelyek körül mint forgástengely körül fölemelhetők, ill. lesülyeszthetők. Az (A) és (B) szárnyak külső szabad végei közelében egy-egy magassági irányban beállítható (10) járókerék van elrendezve, melyek arra szolgálnak, hogy a szárnyak leeresztése alkalmával utóbbiaknak a földdel való érintkezése megakadályoztassák. A (10) járókerekek közelében azonfölül vízszintes tengely körül elforgatható egy-egy (11) emeltyűkar van elrendezve, melyek fölváltva a földbe sülyesztve a föltalajporhanyítónak megfordítását az alábbiakban ismertetendő módon teszik lehetővé. Mindkét (A, B) szárny egy-egy (12) fülben végződik. A szárnyaknak fölemelésére és fölemelt helyzetükben való rögzítésére a következő szerkezet szolgál: A kocsi hátsó részén megerősített (13) állványban csapágyakat rendezünk el, melyek a (14) kötéldob (1. és 2. ábra) tengelyének fölvételére szolgálnak. A kötéldobtengely mellső végén (15) fogaskerék van megerősítve, mely a (16) tengelyen megerősített (17) fogaskerékkel kapcsolódik. A (16) tengely ugyancsak a (13) állványban nyer ágyazást és a mellső végére fölékelt (18) kézikerék segélyével (2. és 3. ábra) forgatható. Az (A) és (B) szárnyakon egy-egy (19) fül van megerősítve, melyekbe a (20—20) csigákon vezetett (21, 21) sodronykötél végei vannak beakasztva. Ezen sodronykötelek másik vége a (14) kötéldobon van megerősítve úgy, hogy a (15, 16) fogaskerékáttétel következtében a (18) kézikerék elforgatása által a (21) sodronyköteleket (14) kötéldobra csavaroljuk föl, mikor is a szárnyak (9) tengely körül elforgatva fölemeltetnek. Ezen szárnyak fölemelt helyzetben való rögzítését a (22, 22) kampók eszközlik, melyek a [13) állványban (23) csapok körül elforogtiatóan vannak ágyazva. Ha ugyanis a (21) drótköteleknek föltekercselése által a szárnyakat fölemeljük, akkor a szárnyak mereíítésére szolgáló (24) lécek (1. és 3. ábra) nyilirányba mozogva a kampókat kissé fölemelik és utóbbiaknak beugrása alá kerülve, elreteszelődnek. A szárnyaknak föntiekben ismertetett módon való fölemelésére, ill. ezen helyzetben való rögzítésére akkor van szükség, ha a föltalajporhanyítót munkán kívül vontatjuk. Munkaközben az (A) és (B) szárnyak az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el. Az (1) kocsi, ill. (A) és (B) szárnyak hátsó oldalán a (25) ill. (26) «U»-vasak elkotják, melyeknek talplemezeiben bizonyos távolságokban (27) csapszögek fölvételére szolgáló furatok vannak kiképezve. Ezen csapszegek előnyösen a kettős «T»-alakú (28) karok tengelyei gyanánt szolgálnak, mimellett a karokhoz (29) rudazatok segélyével a (C), ill. (D) föltalajporhanyító ekék vannak csuklósan kapcsolva. A kocsi után kapcsolt (C), ill. a szárnyak után kapcsolt (D) porhanyító ekék lényegükben egymáshoz erősített lemezekből állanak, melyek a porhanyítást végző (30) eketestekkel, valamint ezen eketesteknek a földbe való bemélyedését szabályozó (31) görgőkkel vannak ellátva. Minthogy a találmánybeli föltalajporhanyító egyszeri vontatás alkalmával a földet kb. 8—9 m. szélességben' munkálja meg, gondoskodnunk kell arról, hogy a föl talaj porhanyítást végző ekék a föld fölszine szerint magassági irányban külön-külön beállhassanak, vagyis, hogy a földet egész szélességében egyenletes mélyen munkálják meg. Ezen föladatnak eleget tettünk azáltal, hogy a (C), ill. (D) ekéket (29) rudazatok segélyével csuklósan kapcsoltuk a (28) karokkal. Azáltal viszont, hogy maguk a (28) karok függőleges csapok körül elforogliatnak, lehetővé válik, hogy abban az esetben, ha a porhanyító eketestek a földben váratlanul nagyobb ellentállásra találnak, így pl. ha kövekbe ütköznének, oldalirányban is kitérhessenek. A (27) csapszegek kihúzása után a mellékelt rajzokon példaképen föltüntetett föltalajporhanyító eketestek eltávolíthatók és helyébe tetszés szerinti más földmegmunkáló eszközök iktathatok be.
