59457. lajstromszámú szabadalom • Nyomólég vezérműszelep mindennemű gyorsított fékezések eszközlésére

— 2 -Az 1. ábra az egyik kiviteli alak kereszt­metszete ; a 2. ábra az 1. ábrán rajzolt tolattyú alulnézete és a 3. ábra a hozzá­tartozó tolattyútükröt mutatja. A 4. ábra az 1. ábra szerinti vezérműszelep tolattyújának és tolattyútükrének at szelep megeresztő­helyzete mellett elfoglalt kölcsönös helyze­tét és az 5. ábra azoknak a fékezőhelyzet­ben elfoglalt kölcsönös helyzetét mutatja. A 6—11. ábrák a másik kiviteli példát tün­tetik föl. A 6. ábra a teljes vezérműszelep keresztmetszete, mimellett a tolattyú a 8. és 9. ábrán (A, B, C)-vel jelölt sík szerint van metszve. A 7. ábra a szelep egy ré­szének keresztmetszete, mimellett a tolattyú a 8. és 9. ábrán (D, E, F)-el jelölt sík szerint van metszve. A 8. ábra a tolattyú alsó fölületében levő áteresztéseket és a 9. ábra a hozzátartozó tolattyútükröt mutatja. A 10. ábrán a tolattyúnak és a tolattyútükör­nek a fékek megeresztésekor elfoglalt köl­csönös helyzete és a 11. ábrán azoknak a fékezés alkalmával létesített helyzete lát­ható. . A két kiviteli fiaknak a működési mód tekintetében megegyező részei az áb­rákon ugyanazon számokkal vannak megje­lölve. Az 1. ábrán a megeresztő helyzetben föl­tüntetett szelep 1-nél a fővezetékkel, 2-nél a segédlégtartánnyal és 3-nál a fékhenger­rel van összekötve. A (4) tok az (5) fővezérlő­dugattyút tartalmazza, mely a (6) tolattyút és a fokozatos működésű (7) szelepet ismert módon mozgatja. A (6) tolattyú a (8) hen­gerbeeresztőszelephez vezető (9) csatornát, továbbá a (12) segéddugattyúhoz vezető (10) csatornát és a küllégbe vezető (11) csa­tornát födi be. A mellékdugattyú alatt lévő (17) tér a (18) csatornán át a (19) légkam­rával van összekötve és a (14,15) szelepek által az (1) fővezetéktől el van zárva. A (6) tolattyú alsó fölülete a 20 kivágással, to­vábbá a (7) szeleptől jövő (21) csatornával és a (21) kivágással van ellátva, melyek alakja a 2. ábrán látható. A működési mód a következő: Az (1) ve­zetékből jövő nyomólevegő a (23) csatornán át az (5) fődugattyúhoz áramlik, az utóbbit ismert módon megkerüli és a légtartányt a (2) kapcsolaton át megtölti. A vezetéklevegő továbbá a (15) szelepet fölemeli és az efölött lévő (14) szelepet erősen fészkéhez szorítja-Emellett a tolattyúban levő (22) kivágás a (9, 10, 11) csatornákat összeköti, mint ez a 4. ábrán látható úgy, hogy a fékhenger, valamint a (12) segéddugattyú fölött lévő tér a külléggel szabadon közlekedik. A szűk (13) furat a segéddugattyú alatt lévő (17) teret és a (19) légkamrát is összeköti a kül­léggel, minthogy a (14) szelep fölső orsója oldalt le van lapítva és megengedi, hogy a nyomólevegő a (17) térből a (13) furat és a (10) csatorna felé áramoljék. Ha a fékezés bevezetésére a fővezeték­ben nyomáscsökkenést eszközlünk, akkor a segédlégtartányban föllépő túlnyomás a vezérműdugattyút jobbra mozgatja. Emellett az utóbbi a (7) szelepet fészkéről elhúzza, mire a dugattyúrúd végén lévő toldat a (6) tolattyút az 5. ábrán föltüntetett helyzetbe tolja. Emellett a tolattyúban lévő (20) ki­vágás a tolattyútükörben lévő (10) csatorna fölé kerül úgy, hogy a nyomólevegő a segédtartányból ezen az úton át a (12) segéd­dugattyú fölé áramlik. Ezáltal a segéddu­gattyú leszoríttatik, a (14) szelep orsójának fölső végéhez fekszik, miáltal a (13) furat elzáratik és a (14) szelep fészkéről eltávo­líttatik. A fővezetékben lévő nyomólevegő ezután a (15) szelepet fölemeli és a nyitott (14) szelepen, a (17) teren és a (18) csator­nán át a (19) kamrába áramlik, míg ebben a nyomás a vezetéknyomással kiegyenlítő­dött, mire a (16) rúgó a (15) szelepet ismét zárja. A vezetéklevegőnek a (19) kamrába való átáramlása a vezetékben hirtelen nyo­máscaökkenést idéz elő, ami ismert módon azt eredményezi, hogy a segédlégtartányból levegő áramlik gyorsan a nyitott (7) szele­pen, a tolattyú (21) csatornáján, valamint az ezzel összekötött (9) csatornán és a (8) szelepen át a fékhengerbe. Ezáltal a fék­dugattyú és a hozzátartozó féktuskók gj'or­san előrehajtatnak és működtetnek. A ve­zetéknyomás hirtelen csökkenése azt ered­ményezi, hogy a fékezőhatás az egész vonat hosszában az egyik kocsiról a má­sikra gyorsítva tovaterjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom