59440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasnak vashulladékokból való előállítására

tietjük, hogy a forgóhengert folytonosan működtetjük, még pedig úgy, hogy előbb — a hevítési folyamat alatt — lassan, azután a hegesztési folyamat alatt nagyobb sebességgel forgatjuk. A találmánybeli berendezésnek a leírt módon való működtetésénél hideg hulladékból 250 kg.-nyi vagy még súlyosabb, aránylag szilárd gömbölyű tömböket tíz perc vagy még ennél is rövidebb Idő alatt állíthatunk elő, mimellett a fém tonnájához kb. 250— 350 kg. szén szükséges; ez oly eredmény, amelyet az eddig ismert eszközökkel megközelíteni sem lehetett és amely egy •olvasztó kemencének 24 óránkénti termelőképességét is jóval fölülmúlja, a tüzelőanyagszükségletet az eddiginél közel «/t részével csökkenti és a kéziügyességet és szakavatottságot igénylő munka kiküszöbölésével a munkaköltséget is tetemesen leszállítja, mimellett a termék minősége is jóval fölülmúlja az eddigi eljárások termékeinek minőségét. A hegesztőkamra végének és a kemence szembenfekvő részének kúpos kiképzése által a hideg levegőnek az e helyen keletkező résen való beszívatását nagyrészt, vagy teljesen meggátoljuk. Ez a körülmény azért fontos, mert itt a forgórészből esetleg salak vagy fém folyhat ki, ami vagy az adag egyes részeinek ezen a helyen való véletlen kihullása vagy a hőnek a falazatra való befolyása vagy a salaknak túlömlése folytán következhet be. A salak alacsonyabb hőmérséklet hatása alatt megdermedne, de az ezen helyen mutatkozó hőkiáramlás oly hőfokot tart fönn, amely a folyékony salakot vagy fémet folyékony állapotban tartja mindaddig, amíg az ki nem csepeg a berendezésből úgy, hogy a salak vagy fém nem merevedhet meg a kemence és a forgórész közötti résben és így nem is akaszthatja meg az üzemet. A forgóhenger másik végén lévő elrendezés, amely a leírtnak ép a megfordít,ottja, az ellenkező hatást eredményezi. Ezen a helyen ugyanis levegőnek belépése kívánatos a gázok tökéletesebb elégetése céljából. Az (E) csatorna lefelé irányuló huzamcsatorna úgy, hogy a (B) hengeren keresztül csapó lángok lefelé a fémre tódulnak. A 11. ábrán a forgórésznek módosított foganatosítási alakja látható. A (B') dob itt szűkülő keresztmetszettel van kiképezve és pedig úgy, hogy a hegesztőkamra felőli végén bővebb, mint a másik végén. Ennék következtében a dob belseje a kellő lejtősséggel bír, mely körülmény az anyag betáplálását elősegíti, meggátolva az anyag visszafelé gördülését és fölhalmozódását, ami egyenes dobnál bekövetkezhetik. Szűkülő keresztmetszetű dobnál az adag lefelé való mozgása közben mindjobban szétterül, minthogy az anyagot hordozó ívelt fölület görbületi sugara folyton növekszik. A (Dl) hegesztőkamra belsejének kiképzése is eltér az előbbi foganatosítási alakétól. A (Dl) kamra hegesztőterének hosszirányú íveltségének ugyanis tetemesen nagyobb a görbületi sugara, mint az előállítani szándékolt gömbölyű testé és a fölület úgy van ek rendezve, hogy a tömb állandóan úgy hossz-, mint keresztirányban törekszik gördülni a hegesztőtérben. Vagyis ahelyett, hogy a tömb a hegesztőtér közepén a forgásirányra merőleges körpályán mozogna, fölváltva egjr darabig a hegesztőtér rézsútos oldalfölületein gördül, azután pedig visszagördül vagy visszacsúszik a középre. Ezáltal a tömb gömbalakját biztosítjuk. A jelen esetben ezt a hatást a hegesztőtér ívelt fölületének a tűzfészek felőli végén való ellaposítása által érjük el úgy, hogy ezen irányban az egész forgórész rézsútosan lefelé hajlik. A hegesztőkamra belső terének ezen kiképzési módja még azzal az előnnyel is jár, hogy a hegesztőkamra feneke körülbelül ugyanolyan szög alatt irányul a tűzkamra felé, mint amilyen szög alatt a fúvóláng a hegesztőkamrába lép. Ennek következtében a fúvóláng a hegesztőkamra fenekére irányul és a fenéken végigvonulva, azzal közvetlenül érintkezik úgy, hogy az adag különböző egységeit körülveszi, amint azok a hegesztőkamrába hullanak. Ilykép a legintenzívebb meleget a legelőnyösebben hasznosítjuk és amint az adagegységek fokozatosan növekvő tömeggé egyesülnek, e tömeg