59185. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelzők szabadra állítására

- 2 -felel meg, melynél a váltót a (—) ál. lásban kell elreteszelni és a jelző mindkét •karját szabadra állítani. A váltó hajtóművét magát nem ábrázoltuk. A (Wl) váltónak elreteszelő szerkezete van, mely lényegében a váltónyelvekkel közvetlenül kapcsolt (A) tolókából és ennek két (-(- vagy —) kivágásába illő (R) reteszből, a reteszt vezérlő (V) elektromágnesből (elreteszelő elektomágnesből) és (E) elektromágnesből (elreteszelést megszüntető elektromágnesből) továbbá, a váltónyelvek által közvetlenül vezérelt (Al, A2, A3) kontaktusokból és az (R) retesz által vezérelt (Dl, D2, D3) kapcsolókból áll. A kétkarú jelzőnek két (81 és S2) berendezése van, melyek a megfelelő jelzőkart a szabad állásba állítják. Ezek a berendezések, mint azt már említettük, hajtó szolenoidok, hajtó motorok vagy csak karkapcsolók vagy hasonló berendezések lehetnek. Minthogy azonban ezek a berendezések minden esetben valamely alakban kiképezett elektromágnesek, azokat a következőkben egyszerűen jelző mágneseknek fogjuk nevezni. Nyugalmi állapotban az összes váltónyelvek szabadon mozgathatók és az összes vezetékek árammentesek. Az (FI. F2) \ágányú kapcsolók szabad pontjai a bevezetőleg jelzett (Cl és C2) ellenőrző kontaktusokon és az (L1 és L2) elreteszelő vezetékeken át a (Dl, D2) reteszátkapcsolók forgáspontjaival vannak kapcsolva. 'A (Dl, D2) reteszátkapcsolók a megrajzolt állásukban vezetékeiket a váltónyelvellenőrző relais (A2, A2) kontaktus pontjaival kapcsolják, mely a maga részéről eme pontok egyikét (a megrajzolt esetben az (Al) pontot) a (V) elreteszelő elektromágnes tekercselésével kapcsolja össze, melynek másik vége pld. földelés útján a telepnek ugyancsak földre kapcsolt (B2) sarkával van kapcsolva. A (Dl) jelzőkapcsoló szabad (Dl 2) jelző kontaktusa a jelzőt szabaddá tévő (Hl) vezetéken az (Sl) jelző elektromágnessel van összekötve. Az (S2) jelzőelektromágnes a (Hl) vezeték és a (D22) kontaktustadóval •összekötött (H2) vezeték közé van bekapcsolva. Az (Sl) jelző elektromágnes tekercselés szabad vége földre van kapcsolva. A leírt berendezés működési módja a következő:' Az (Pl) vágányútkapcsolót lefelé átfordítjuk. Ekkor a (Bl, FI, Cl, Ll, Dl, Dll, A2, Al, V, B2) áramkör záródik, a (V) elreteszelő elektromágnes az (R) retesszel kapcsolt (Hl) fegyverzetét meghúzza és ezt a váltónyelvet ellenőrző (A) tolóka (-|-) kivágásába tolja, tehát a váltót a (-)-) állásban elreteszeli. A váltó helyes állását ekkor az (A2) kontaktus vizsgálta ipeg, mert a váltónyélv helytelen állásánál az elreteszelő áram létre nem jött volna. Eme kontaktus további, állandó ellenőrzésétől tehát eltekinthetünk, ha a most már zárt (Dl, D12) kontaktust őrizzük ellen, mert míg a (Dl) reteszkapcsoló a (D12) kontaktuson fekszik, a váitónyelvek helyzetüket meg nem változtathatják. A mozgások eme kényszerített volta lehetővé teszi, hogy az (Ll) vezetéktől jövő áramot • most már minden további nélkül a (D12) kontaktuson és (Hl) vezetéken át az (Sl jelző elektromágneshez vezessük. Ekkor a fölső jelzőkar szabadra áll. Magától érthető, hogy az (FI) vágáDyútkapcsoló mellett az (Ll) vagy (L2) vezetékbe még egy a jelzőemelő által mozgatott kapcsolót is bekapcsolhatunk, ha (e—z) a jelző emelő át is van fordítva. A rajzon egyszerűség okáért csak a vágányútkapcsolót ábrázoltuk, mely tudvalevőleg arra is használható, hogy a váltóállítóemelőt a jelző szabad állásánál elreteszelje.^ A jelzőállító áram a jelző szabad állásánál a (Bl, FI, Cí, Ll, Dl, D12, Hl, Sl, B2) áramkörön a (R) váltóretesz állapotát közvetlenül ellenőrzi. Mikor a vágányútbeállító emelőt a nyugalmi állásába állítjuk vissza, az (FI, F2, L3) D3) D32, E, B2) áramkör a váltó elreteszelését megszünteti, amennyiben az (R) reteszt az elreteszelést megszüntető (E) elektromágnes a megrajzolt állásába visszahúzza és (D3) útján az elreteszelést megszüntető áramkört (D32)-nél megszakítja. Ha az (F2) vágányútkapcsolót állítjuk át