59174. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési berendezés főleg vasúti kocsik fűtésére

szokásos módon lehet összekapcsolva. A fő­vezeték mellett minden egyes kocsi alatt még egy külön (B) mellékvezeték van el­rendezve s a (C) fűtőtestek ezen mellékveze­tékekből tápláltatnak. A fővezeték gőzének nyomását, mielőtt azt a (B) mellékvezetékbe bocsátanék, a jelen találmány értelmében bizonyos meghatározott értékű nyomásra redukáljuk, amely a fővezeték nyomásától csakis annyiban függ, hogy annál termé­szetszerűleg alacsonyabb, de a fővezeték esetleges nyomásingadozásaitól is függetle­nül mindig a beállított állandó értéken ma­rad. Ennek elérésére a fővezeték s az egyes mellékvezetékek közé célszerűen ugyancsak az 53874. lajstromszámú szabadalommal védett nyomás-redukáló készüléket iktat­hatjuk. A j^len találmány szerint ezen nyomás­redukáló készüléket még egy víztelenítő készülékkel is kombinálhatjuk, ami azon rendkívüli előnnyel jár, hogy a mellékveze­tékben a gőzbebocsátás periódusa szoros kapcsolatba jut a víztelenítés periódusával, azaz a lecsapódott vizet a gőzbeömléssel egyidejűleg bocsátjuk ki a szabadba. Ezt azáltal érjük el, bogy a szabályozókészülék­kel kapcsolatban álló víztelenítő a gőzbe­ömléssel egyidejűleg nyílik, s mihelyt a mellékvezeték, illetve a fűtőtestek friss gőz­zel megtelnek, záródik a szabályozó és vele a víztelenítő, hogy a friss gőz ki ne ömöl­hessék. ' A készüléknek a 2. ábrán föltüntetett ki­viteli alakjában annak a gőz beömlését sza­bályozó (D) eleme teljesen megegyezik az 53874. lajstromszámú szabadalommal vé­dett nyomás-redukáló készüléknek ott bő­vebben részletezett kiviteli alakjával. A kombináció másik elemét alkotó víztelenítő készülék lényegében egy (E) edényből áll, amelynek fenekén elrendezett (P) nyílások­kal ellátott (G) henger alakjában kiképezett kii folyási toldatát a (G) hengerben járó (H) du­gattyú tolattyú, váltó vagy más efféle nyitja vagy zárja. Ezen (H) dugattyú mozgását a jelen találmány értelmében a (D) nyomás-redu­káló készülék (b) dugattyúpárjának mozgá­sával kapcsoljuk össze, és pedig előnyösen akként, hogy amikor a (b) dugattyúpár ösz­szeköttetést létesít a (D) készülék eredeti és redukált nyomású terei között, vagyis gőzt bocsát a (B) mellékvezetékbe, ugyan­akkor a (H) dugattyú, amelyet bármely al­kalmas szerkezettel állíthatóvá is tehetünk, megnyitja az (E) víztelenítő edényt. A meg­rajzolt kiviteli alaknál ez egyszerűen ak­ként történik, hogy a (H) dugattyú (I) rúd­ját a (b) dugattyúpárral merev kapcsolat­ban az utóbbi (a) rúdjának folytatásakép rendezzük el. Hogy a dugattyúk mozgásá­val járó súrlódást tömítőszelencék ne növel­jék, (I) rudat az egyfelől a (D) készülék­hez, másfelől az (E) edényhez kapcsolt (K) csőben rendezzük el. Ugyanezen csövön ve­zetjük a redukált nyomású gőzt a (D) ké­szülék (i) kamrájából egy további (L) cső­vezetéken át a (B) mellékvezetékbe, előnyö­sen ennek közepén, hogy a gőz eloszlása a fűtőtestekben azoknak a bevezetés helyé­hez képest szimmetrikus elhelyezése foly­tán mentől egyenletesebb legyen. Maga az (E) víztelenítő edény a kissé lejtősen elhe­lyezett (B) mellékvezeték legmélyebb pont­ján, előnyösen annak végén vagy elágazá­sán van elrendezve. A gőz közvetlen át­áramlásat az (E) edénybe egy a (K) csőve­zetékbe beiktatott (M) tányér gátolja meg. A víztelenítő készülék működése az elő­adottakból minden további nélkül megért­hető. Az (E) edény alján esetleg egy a (D) ké­szüléktől függetlenül működő bárminő is­mert szerkezetű további víztelenítőt is al­kalmazhatunk, amely pl. az esetben lép működésbe, ha a gőzt a nyomásredukáló készülék kikapcsolásával a fővezeték teljes nyomásával boesátjuk a melTékvezetékbe. 'A nyomásredukáló készülék kikapcsolása az 53874. lajstromsszámú szabadalomban is­mertetett módon kétféle értelemben eszközöl­hető. A (b) dugattyúpárt ugyanis akár oly hely­zetben rögzíthetjük, hogy a fővezeték gőze állandóan szabadon átáramolhat a mellékve­zetékbe, akár pedig oly helyzetben, amely­ben a dugattyúpárnak az (i) kamra felé eső dugattyúja teljesen elzárja a mellékvezeté­ket a fővezetéktől. Az előbbi esetben az il-

Next

/
Oldalképek
Tartalom