59084. lajstromszámú szabadalom • Bejáratmutató vasúti állomási blokkberendezésekhez

_ 2 -berendezés megfelelő szerkezete következtében egy a vágányok számának megfelelő számsorozatnak legközelebbi száma tűnik elő. Ily módon a váltóőr a mutatószerkezetet a számsorozatnak tetszőleges számára állíthatja be. Hogy azonban a kezelő személy téves számot ne állíthasson be, a mutatószerkezetnek összeköttetésben kell lennie a váltóállító szerkezettel, amely célból a lánctárcsa elfordulása egy a váltóállító emeltyűk szekrényének belsejében a többi tolóruddal párhuzamosan elrendezett tolórúdra vitetik át, amely tehát a mutatószerkezet különböző állásában különböző helyzeteket foglal el és úgy illeszkedik be a váltóállító berendezés részei közé, hogy csak akkor lehet bizonyos vágány részére a bejáratot állítani, ha a mutatószerkezet helyesen áll. A találmány tárgyának egy kiviteli alakját a mellékelt rajzok tüntetik föl, amelyeken az 1. ábra a mutatószerkezetnek egyik részével ellátott váltóállító berendezés elülnézetét, a 9 2. ábra az egész biztosítóberendezés vázlatos rajzát, a 3. ábra a váltóállító berendezés egy részének oldalnézetét és a tolórudak szekrényének metszetét, a 4. ábra a váltóállító berendezés egy részletének homlok-és fölülnézetét, az 5. ábra a mutatószerkezet homlokrajzát, a 6. és 7. ábra pedig az állítószerkezet metszetét és nézetét mutatja. A váltóállító berendezésnek egy tartalékhelyén (1. ábra), mint már említve volt, egy a váltóállító emeltyűkhöz hasonló (1) emeltyű van elrendezve (3. ábra), amelynek segélyével a (4) tengelyre ágyazott (5) lánctárcsa, ugyanazon irányban többször átfordítható. Az (5) lánctárcsa rögzítésére szolgál egy az állványhoz foglalt (3) korong, amelynek egyik fele kisebb átmérőjű, mint a másik (3. ábra) úgy, hogy a (3) korongon két, egymással diametriáiisan átellenes (30) lépcső képződik. Ezen lépcsőkhöz az (5) lánctárcsa sugárirányú hornyaiban eltolható egymással diametrálisan átellenes (24) reteszek támaszkodnak, amelyek tehát ezen helyzetükben a lánctárcsa elforgatását megakadályozzák. Az (1) emeltyű (3) korong és a (24) reteszek az (5) lánctárcsa ugyanazon oldalán vannak elrendezve. A lánctárcsa fölszabadítására az (1) emeltyűn eltolhatóan elrendezett (2) vonórúd szolgál, amelynek (25) orra a (24) retesz (26) kivágásába nyúl. Ha a (2) vonórudat a rúgós (22) nyomókilincs segélyével az (1) emeltyűn fölfelé mozgatjuk, akkor ezen vonórúd a vele kapcsolódó (24) reteszt magával viszi és egyfelől a (3) rögzítő korong (30) lépcsőjéből kiakasztja, másfelől pedig az (1) emeltyű (27) bevágásába vezeti úgy, hogy ekkor a (3) korongból kikapcsolt retesz az (1) emeltyűt az (5) lánctárcsával kapcsolja össze és így ez utóbbi addig forgatható, míg csak a másik, a 3. és 6. ábrán alul lévő (24) retesz a helytálló (3) korong fölső (30) lépcsőjéhez nem ütközik, ami egy félfordulat után következik be. Ha most az alsó helyzetében lévő (1) emeltyűt a (22) nyomókilincs elbocsátása után üresen ismét fölső helyzetébe forgatjuk vissza, akkor a fönt leírt műveletek ismétlésével az (5) lánctárcsát újból 180°-kal forgathatjuk el és így tovább. Az (5) tárcsának egész kerületén fogak vagy bütykök vannak kiképezve úgy, hogy a tárcsa a köréje fektetett láncot kényszermenetüen magával viszi. A lánc végeihez két (6) húzódrót csaklakozik (2. ábra), amelyek az állomás előtt néhány száz méternyire, és pedig egy szemaforon vagy egy külön állványon elrendezett mutatószerkezethez vezetnek. E szerkezetben a drótok egy második lánc végeihez vannak erősítve " (5. ábra), amely lánc egy az (5) lánctárcsához hasonlóan kiképezett (7) tárcsa körül halad. Ez utóbbi tárcsa átmérője félakkora, mint az (5) tárcsáé úgy, hogy míg az (5) tárcsa egy fél fordulatot tesz, addig a (7) tárcsa teljesen körülfordul. A (7) tárcsa egyik oldalán egy (8) fog van elrendezve, amely a tárcsa minden körülfordulása után a (9) csillagkeréknek .egy másik fogközébe lép és azt egy foggal