58998. lajstromszámú szabadalom • Önműködő aeroplán stabilizátor

Meg-jelent 1913. évi. március Iió 21-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jHn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58998. szám. V/h. OSZTÁLY. Öriműködő aeroplán-stabilizátor. ASBÓTH OSZKÁR AVIATIKUS ARADON. A bejelentés napja 1911 julius hó 29-ike. Jelen találmány tárgya önműködő stabili­zátor aeroplánok számára, melynek előnye az eddigi stabilizátorok fölött az, hogy míg ezeknél a stabilizálás mindig utólagos, en­nél ez rögtön, a széllökéssel úgyszólván ideálisan egyidőben történik; a széllökés erejének megszűnésével pedig a szerkezet azonnal normális helyzetébe tér vissza. Még nagyobb előnye a stabilizátornak az, hogy a széllökés erejének és sebességének pontosan megfelelően húzza el az aillerono­kat vagy gauchissement. A találmány lényege az aeroplán hord­fölülete végeinek meghosszabbítását képező két síkfölület elrendezésében áll, melyek a hordföliiletekkel való érintkezési vonaluk­ban a haladási iránnyal párhuzamosan ten­gely körül föl- vagy lebillenthetők. A két síkfölületnek normális, azaz rendesen hori­zontális helyzetét gumirugók biztosítják. Emellett a két sík akként van egymással és az ailleronokkal összekötve, hogy az egyik sík fölhajlása a másik síknak és az ez utóbbival szomszédos ailleron vagy gau­chissemeat lehajlását, míg az előbbivel szomszédos ailleron fölhajlását vonja maga után és viszont. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképeni foganatosítás! alakját tün­teti föl. Az 1. ábra a találmány szerinti stabilizátor­ral fölszerelt aeroplán perspektivikus képe. A 2. ábra egy biplán két hordfölületének vázlatos képe elölnézetben, a találmány sze­rinti stabilizáló síkokkal. A 3. ábra fölülnézet. A 4. ábra a szerkezetnek széllökés utáni helyzetét mutatja. A röpülőgép (1) hordfölülete (biplánoknál mindig a fölső hordfölület) két végén egy­egy (2, 3) háromszögalakú síkkal van meg­hosszabbítva úgy, hogy ez a két sík az (1) hordfölülettől teljesen függetlenül lenghet ki a menetiránnyal párhuzamos tengely kö­rül, azaz a hordfölülettel való érintkezési élek körül. A (2, 3) síkok (18) gumirugók közbeiktatásával vannak az (1) hordfölület­hez kötve, még pedig úgy, hogy a (2, 3) síkok normálisan a horizontálisba esnek (2. ábra), ill. oly irányúak, hogy a beesés szöge megfelel az (1) hordfölület beesési szögének. A (2, 3) síkfölületek a (14, 15) dróthuza­lokkal vannak egymással összekötve, azon­kívül pedig a baloldali (2) sík (16, 20) acél­huzalok segélyével a jobboldali (5), aille­ronnal vagy gauchissementtel és a jobb­oldali (3) sík pedig a (17, 19) huzalokkal, a baloldali (4) ailleronnal vagy gauchissement­tel. Ezen összeköttetés folytán az egyik sík

Next

/
Oldalképek
Tartalom