58966. lajstromszámú szabadalom • Transzmissziós hajtómű

melyeket tartó gyanánt szolgáló korongban rögzítünk, a (108)-cal jelzett berendezés a (103) tengely hosszirányában elcsúsztatható oly célból, hogy koszorúinak egyikét vagy másikát a hajtótengely kerék-sorozatának egyik elemébe kapcsoljuk. A hajtott (108) kerék számára célszerű kapcsolószerv gyanánt a (116, 117) karokkal biró emeltyű szolgál, mely karok a (108) kerék vagy tartókorong ellenkező oldalaira hatnak (12. ábra). Az egyik oldalon a csuklósan megerősített (118) rúd szögemeltyűvel van összekötve, amely a (119) és (120) rudakból áll, mimellett a (119) rúd csuklós összeköttetésben áll a (101) tokkal, a (120) rúd pedig a (108) kerékhez van megfelelően kapcsolva. A jobboldali (117) emeltyűkar a csuklós (121) kar útján a (122, 123) részekből álló szögemeltyűvel van összekötve, melyek közül a (123) a (101) tokban vagy más helytálló géprészben van csuklósan ágyazva, míg a (122) kar a (108) kerékhez vagy tartóhoz van megfelelően kötve. A (116, 117) kétkarú emeltyű középpontja négyszögletes furattal bír, mely a működtető és vezérlő (125) tengelynek négyszögletes (124) végére van ráhúzva (11. ábra). Ez a (125) tengely a (126) emelytyű útján a (102) főtengelylyel is össze van kötve oly módon, hogy az utóbbi szabadon elforoghat, de hosszirányú helyzete a (125) tengely hosszanti mozgása által befolyásoltatik. Ily módon a (125) vezérlőtengely elmozható oly célból, hogy a (102) tengelyt és az ezen tengelyre erősített (105, 106) és (107) kúpkerekeket elmozdítsa, auélkül, hogy a (110, 111, 112, 113, 114) ós (115) koszorúkat tartalmazó (108) kerék helyzete megváltoznék. Egyidejűleg a (125) tengely elforgásánál ezen koszorúkat is vezérti. A (125) tengely forgásánál ugyanis a szögemeltyűknek (119, 120) és (122, 123) karjai a (108) kerék ellenkező oldalaira hatnak és azt a (103) tengely hosszában, egyik vagy másik irányban elcsúsztatják. Ezen mozgás iránya függ a (125) tengely forgási irányától. A szögemeltyűkarok, kapcsolások és a tengely elrendezése emellett olyan, hogy a (108) kerék elcsúsztatása céljából összhangzásban működ-i nek és természetes, hogy ha a szögemeltyűkarok egyike vagy masika teljesen le van szorítva és meg van feszítve, akkor a (108) kerék tengelyirányú elcsúszása meg van gátolva. A 10. ábrában föltüntetett állásban a (105) és (110) kerekek vannak kapcsolva és ezen helyzetben a (119, 120) szögemeltyűkarok le vannak szorítva, mivel a (116) emeltyűkar ekkor a hajtott (203j tengely felé billen. A 13. ábra a kerekek normális, vagyis azon helyzetét szemlélteti, melyben a (102) hajtótengely a (108) hajtott tengelyre mozgást nem visz át, amennyiben a (110, 111, 112, 113, 114) és (115) koszorúk egyike sem kapcsolódik a (105, 106, 107) kúpkerekekkel. A 14. ábrában az az állás van föltüntetve, melyben a (106) kúpkerék a (111) koszorúval kapcsolódik, míg a (105) és (107) kúpkerekek a (108) kerék többi koszorúitól távol vannak, Ily módon tehát a (102) hajtótengely a (108) kereket a középső (106) és (111) kerekek közvetítésével fogja hajtani. A 15. ábra azt a helyzetet szemlélteti, melyben a (107) kúpkerék a (112) koszorúval kapcsolódik, amikor is ezek közvetítik a (102) hajtótengelynek mozgását az ekkor legnagyobb sebességgel forgó hajtott tengellyel. A 16. ábra a középső (106) kúpkeréknek a (114) koszorúval való kapcsolatát mutatja, mely helyzetben a (102) hajtótengely a hajtott (103) tengelyt ellenkező irányban forgatja, mint ahogy a 10., 14. és 15. ábrában. Világos, hogy mivel a (105, 106) és (107) kúpkerekek a (113, 114, 115) koszorúkkal kapcsolódnak, ez három különböző sebességi viszonyt ad a hajtó és hajtott tengely között, reverzálásnál is. A föntiekből világos, hogy a hajtott (102) tengelynek hosszirányú elmozgása a (105, 106) és (107) kúpkerekek elmozgását vonja maga után mindaddig, míg a (108) kerék különböző koszorúi közül a megfelelővel nem kapcsolódtak. Ha a tengely elegendő mértékben elmozdult, a (125) vezérlőtengely elforgása a (108) keréknek a (103) tengely hosszában való elcsúszását vonja maga után,