58936. lajstromszámú szabadalom • Kompoud-gőzgép

Megjelent 1913. évi március hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 589B6. szám. V/d/i. OSZTÁLY­Kompaünd gőzgép. SCHMIDT'SCHE HEISSDAMPF-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG GASSEL-WILHELMSHÖHEBEN. A bejelentés napja 1911 december hó 14-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 17-ike. Találmányunk tárgya oly kompaundgőzgé­pekre vonatkozik, melyek nagynyomású része dugattyúsgépből, kisnyomású része pedig turbinából áll és az ily gépek közül is azokra, melyeknél a dugattyúsgép köz­vetlenül a turbinatengelyre dolgozik. Ily gépcsoportosításnál lényeges ; az a megfontolás, hogy a dugattyúsgép a gőz expanzióképességének kihasználását csak korlátolt mértékben engedi meg, ha nem akarunk aránytalanul nagy hengermérete­ket, másrészt pedig a turbina — mely a nagy nyomásfokozatokban rossz hatásfok­kal dolgozik — a kis nyomásfokozatban az expanzióképességnek a végső határig való kihasználását engedi meg. Ezt a kétféle gépet azonban minden to­vábbi nélkül nem lehet használható kom­paundgéppé egyesíteni. Turbina esetében a nagy fordulatszám a legkedvezőbb, míg a dugattyús gép az ide-oda mozgó tömegek miatt inkább kis fordulatszámokhoz való. A kettő kombinációjánál ezért a fordulata számok tekintetében vagy a turbinának kell a dugattyúsgéphez, vagy a dugattyús­gépnek a turbinához igazodnia. Az eddig ismert ily gépcsoportosításnál az első módszert követték. Ezeknél a du­gattvúsgép egyetlen, megfelelő nagyságú egy- vagy többfokozatos gép, mely a du­gattyúsgépeknél normális (mintegy 300— 400) fordulatszámmal dolgozik. A turbina — melynek ehhez a fordulatszámhoz kell illeszkednie — meglehetősen nagy és drága lesz. Találmányunk szerint az eddig követett úttól eltérően, a dugattyúsgép igazodik a turbinához és lényege abban áll, hogy egyetlen nagy dugattyúsgép helyett több önálló, kisebb ily gépet alkalmazunk egy­máshoz viszonyítva oly helyzetben, hogy ide-oda mozgó és forgó tömegeik, vala­mint töinegnyomatékaik ki legyenek egyen­lítve. Kis hengerátmérők és ezekkel kapcsola­tos kis löketek ugyanis, mint ismeretes, normális dugattyúsebességeknél nagy for­dulatszámokat engednek meg, mert az ide­oda mozgó részek tömegei csak kicsi­nyek. Ezenkívül több kisebb — egymással célszerűen egyenlő — dugattyúsgép alkal­mazása esetében mindig sikerül oly hen­gerelrendezést találunk, melynél a gépek ide-oda mozgó és forgó tömegei ki vannak egyenlítve. Nagyobb fordulatszámoknál az ily tömegkiegyenlítés az alapföltétel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom