58799. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas összekötőberendezés mindenféle járművek keréktalpai számára
lékony részén egymásra nem merőleges két különböző síkban fekszenek és semmi vagy majdnem semmi nyújthatóságuk folytán a keréktalpnak segédeszközök nélkül tökéletes vezetést biztosítanak. A találmány tárgyának néhány foganatosítási alakja a mellékelt rajzon látható és pedig az 1. és 2. ábrán rugalmas összekötő berendezéssel ellátott kerék vázlatos keresztmetszete, illetőleg homloknézete, a 3. és 4. ábrán másik két foganatosítási alak a kerék egy részének keresztmetszetén föltüntetve, az 5. és 6. ábrán keréknek részleges homloknézete, illetőleg teljes keresztmetszete oly gyakorlati foganatosítással, melynél a rugalmasságot sajátságosan elrendezett rugók létesítik, a 7. és 8. ábrán ezen rugók egyikének részletrajzai, a 9—19. ábrákon a rugó több foganatosítási alakja. Az 1. ábrán (a) tetszőleges kerék testét jelzi, melynek oldalfelületén (b) végeikkel szabályos közökben a körkeresztmetszetű hajlékony (bl) rudak vannak megerősítve. Ezen rudak másik (b2) végeikkel a (c) gyűrűs koszorúra vannak erősítve, mely a keréktalpat vagy a gördülő gyűrűt képezi. Ha a kerék a jármű súlyát hordja és a (c) keréktalp a talajra támaszkodik, valamennyi (bl) rúd ugyanazon irányban hajlik el (amint az 1. ábrán az er'edményvonalak jelzik) és egyenletes talajon való haladásnál valamennyi (b2) illesztési vég a kerékhez képest kört ír le, melynek sugara egyenlő az elhajlás nagyságával (2. ábra). A (c) keréktalpnak az (a keréktesthez képest való, rézsútos irányban rugalmas elrendezése jellemzi a jelen találmány tárgyát. Az elrendezés következtében valamennyi kerék (bl) rúd az (a) keréktest központjának a (c) keréktalp központjához képest való egyenlő elmozgása esetén egyenlő mértékben hajlik el úgy, hogy valamennyi hajlékony (bl) rúd egyidejűleg működik, továbbá a keréktalp a kerékhez képest oldalirányában meg nem ingatható és a keréktalppal párhuzamos átvitel tökéletes, amit vezetékelemek alkalmazása nélkül egyedül az öszszekötő rudak rugalmassága eszközöl. Ezen rudakat elég nagy számban egymáshoz közel eső több központos sorban is lehet elrendezni, amint a 3. ábra mutatja. A rudak számának növelése által az egyegy rúd által átvitt erőt csökkentjük. Ez esetben a rudak átmérője csökkenthető és ezáltal rugalmassága növelhető. A keréktalp és az agy között- egy vagy több mozgatható, közbenső gyűrű alkalmazható. Ezen elrendezést a 4. ábra mutatja; az (1) közbenső gyűrű a keréktalppal egy sor (bl) rúd által, a kerékaggyal pedig másik sor (bl) rúd által van összekötve. Ennek következtében a rudaknak csak az egész elhajlás (vagyis a keréktalp és a kerékagy között való rugalmas elmozgás) felét kell átvinni, tehát ha (n) sorozat rudat (n-1) közbenső gyűrűvel alkalmazunk, mindegyiknek elhajlása az egésznek csak (1-n) részét teszi ki. Némely esetben a körkeresztmetszetű rudakat valóságos rugók helyettesíthetik, melyek a körkeresztmetszetű rudakkal egyenlően működnek és a következőkben leírandó sajátságos és új módon vannak elrendezve. Tekintetbe véve, hogy a hatásos hajlékony rész az összekötendő darabok mindegyikének összeköttetési helyéhez közel fekszik, ezen rugók a kerékkel való kapcsolásból, rugalmas anyagok egy csoportjából, ezen csoport és a következő csoport között alkalmazott haránttartóból, rugalmas anyagok második csoportjából és a keréktalppal való kapcsolásból állanak. Nem feltétlenül szükséges, hogy az oldalirányban való merevség tökéletes legyen; oldalirányú lökések (pl. járdaszegélyhez való ütközés) kiegyenlítésére kevés hajlékonyság engedhető, de ezen hajlékonyságnak, mely a sugárirányú főhajlékonysággal szemben káros hajlékonyságnak vehető, gyengének kell lennie és a főműködéshez képest való nagyságának alkalmas alak és méretek megválasztása útján meghatározhatónak kell lennie. A rugók foganatosítási alakjainak