58789. lajstromszámú szabadalom • Különböző nyomástávolságoknak megfelelően beállítható vasúti kocsialváz
2 — 27. ábra oldalnézete, a 28. és 30. ábra ennek egyes nagyobb leptékben ábrázolt részletei és a 29. ábra a 26. ábrához tartozó keresztmetszet. A 31. és 32. ábra a találmány szerint berendezett kocsi zsámolyát ábrázolja a különböző nyomtávolságú pályaszakaszok csatlakozási helyén való mozgása közben kereszt-, illetve hosszmetszetben, míg a 33. ábra az elreteszelőberendezés axonometrikus képe a tengelyfelek elreteszelését megszüntető állásában. A 34. és 35. ábra a találmány szerint szerkesztett alvázzal bíró négykerekű kocsi két végének axonometrikus képe. A 36. ábra a találmány tárgyát képező alvázra szerelt folyosós kocsi egyik végének axonometrikus képe, a 37. és 38. ábra pedig egy teher-, illetve szakaszos kocsi megfelelő részét ábrázolja az oldalt lefektethető oldalnyújtványokkal. A 39. ábra a féltengelyek elreteszelésére szolgáló berendezés egy más foganatosítási alakjával fölszerelt alváz axonometrikus képe, a 40. ábra ezen elreteszelőberendezésnek axonometrikus képe, végül a 41 ábra a 39. ábrán föltüntetett alváznak keresztmetszete. Amint az 1—25. ábrán látható foganatosítási alakból kitűnik, a találmány tárgyát képező kocsialváznak mindegyik (39) kereke egy-egy (40) féltengelyre (11. ábra) van fölékelve, melynek két vége tengelycsapok módjára van kiképezve. Eme tengelycsapok ágyazására a szorosan egymásra fekvő és a (43) csapágyba szerelt (41, 42) csapágycsészék szolgálnak. A csapágy maga zárt tokot alkot és (44) homlokfölülete (17. ábra) előnyösen oly hengerpalást gyanánt van alakítva, melynek tengelye a féltengelyek középpontján átmenő függélyes egyenes. A csapágycsészék megfelelően alakított homlokfölületekkel ezekre a fölületekre szorosan ráfekszenek, míg oldalfölületeik és a csapágyak oldalfölületei között a csapágycsészék elfordulását megengedő (45) hézagok (17. ábra) maradnak szabadon úgy, hogy a tengelyek akkor, mikor a kocsi kanyarulatban halad, sugárirányban beállhatnak. A (43) csapágy (46) karimához (Í4. és 15. ábra) a (47) hidak vannak csavarolva, mely hidak a (48) kenőanyagfölfogó mélyedéssel vannak ellátva. Ezt a mélyedést a kapilláris (49) cső köti össze a (43) csapágygyal egy darabot képező (50) kenőanyagtartálylyal, melyet az (51) födél zár el. A (41, 42) csapágycsészékben az (52, 53) hornyok és (54, 55) furatok vannak kiképezve a kenőanyag hozzávezetése céljából. A (43) csapágy (56) nyílása (17. ábra), melyen át a féltengely a csapágyba belenyúlik, nagyobb átmérőjű, mint a féltengely úgy, hogy a féltengely sugárirányú beállását nem gátolja; ezt a nyílást az (57) porgyűrű zárja el. A csapágyon van ezenkívül az (59) hordrúgó (13. ábra) (58) rugótartója kiképezve. A csapágyaknak a 18. ábrán látható módosított foganatosítási alakjánál a (40) féltengely tengelycsapja egy (141) karimával van ellátva, mely a (42, 41) csapágycsészék gyűrű alakú (142) üregébe lép be, vagy pedig a tengelycsap van egy (143) gyűrűhoronynyal fölszerelve (19. ábra), melybe a csapágycsészéknek külön (145) kenőfurattal fölszerelt (144) karimája fogódzik. Mindegyik (43) csapágynak függélyes (60) vezetőhornyai vannak (14. ábra), melyekben az alvázzal mereven kapcsolt (61) csapágyvillák vannak vezetve (7—9. ábra). Ezek a csapágy villák egy-egy (62) hosszanti gerendára vannak szerelve és két-két, ugyanahoz a tengelyfélhez tartozó hosszanti gerendát két-két (63) harántdarab köti össze egymással (10. ábra) egy-egy merev ágyazó keretté, mely az (59) rúgókra támaszkodik és mely két ugyanazon a sinszálon futó kereket zár magába. Mindegyik (63) harántdarab egy-egy (64) kengyellel van fölszerelve, mely négyszögalakú és melyen egy (65) harántgerenda megy át. A (64) kengyel keresztmetszete oly nagy, hogy a (65) barántgerenda függélyes irányban elmozdulhasson a kengyelben, mi azért szüksé-