58775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a légköri nitrogén lekötésére autooxidáció útján
v Megjelent 1913. évi február hó 35-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jHff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58775. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a légköri nitrogén lekötésére autoxidáció útján. DR KAISER KARL TANÁR BERLIN/M WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1911 november hó 30-ika. Elsőbbsége 1910 december hó 24-ike. Az autoxidáció tipikus folyamata akkor van adva, ha valamely nehezen oxidáló testet, amelyet akceptornak szoktak nevezni, azáltal hozunk oxidációra, hogy egy másik oxigénnel könnyen egyesülő test az autoxidátor, az előbbi jelenlétében oxidáltatik. A légköri nitrogénnek ilyen módon oxigénhez való kötését Schönbein (Jahrb. für prakt. Chemie 84. kötet 193. lap) a könnyen oxidáló foszfor jelenlétében födözte föl. Nitrogénoxideknek technikai előállítására azonban a foszfor nem használható autoxidátor gyanánt, eltekintve attól, hogy az ilyen körülmények között keletkező nitrogénoxidek mennyisége csak igen csekély. B'öltaláló már most azt találta, hogy ammóniák is használható autoxidátor gyanánt a nitrogén oxidálására. Már pedig a nitrogén oxidálása ammóniák segélyével technikailag nagy fontossággal bír, mert először •az ammóniák oxidálása már magában véve technikailag fontos folyamat és másodszor, mert a nitrogén azon mennyisége, amely ilyen módop az oxidáláshoz hozzáférhetővé tétetik, igen tetemes lehet. Van't Hoff (Zeitschrift *für physik. Chem. 16. kötet 411. lap) és Jorissen (Zeitschr. für physik. Chem. 22. kötet 34—59. lap) .kísérletei szerint az autoxidábilis anyag ugyanannyi oxigént képes aktiválni, mint amennyit maga fölvesz oxidációtermékének képzésénél úgy, hogy az autoxidábilis és nem autoxidábilis anyagok ugyanannyi oxigént vesznek föl. Engler és Wild. (Ber. der deutschen chem. Gesellschaft 30 kötet 1669. lap) munkálatai alapján az oxigén «aktiválása» akképen magyaráztatott, hogy az autoxidábilis test nem az egyes oxigénatomokkal, hanem félig kötött oxigénmolekulákkal (0—0) a hidrogénszuperoxid típushoz tartozó szuperoxidvegyületekké egye>sült. Ezek a szuperoxidok, éppen úgy mint maga a hidrogénszuperoxid, képesek egy oxigénatomot más oxidábilis anyagoknak leadni. Az aktivált oxigén tehát nem szabad állapotban lévő oxigén, hanem kémiailag kötött, de könnyen leadható oxigén. A légköri nitrogénnek kötése .ammóniák oxidálásánál és ammóniák oxidálása által tehát a következő egyenletek szerint menne végbe: 2NH3 + 80 — 2N0 + 3H2 02 3H2 02 -j-3N = 3N0 + 3H2 0 Ebből ismét az következik, hogy az elméletileg lehetséges termelési hányad nitrogénoxidokban ammóniák oxidálásánál 250%
