58775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a légköri nitrogén lekötésére autooxidáció útján

az alkalmazott ammóniák mennyiségére szá­mítva. Ezek a reakciók ammóniáknak fölös le­vegőben való oxidálásánál lépnek föl, pél­dául az ammóniáknak ismeretes katalitös oxidálásánál, tehát * ammóniák, oxigén és nitrogén elegyének kontaktusanyag fölött Való elvezetésénél. Avégből azonban, hogy ezeri folyamat a fönti egyenletek értelmé­ben végbemenjen, tehát a légköri nitrogén­nek oxidációja létesüljön, első sorban a kontaktusréteget más módon kell elren­dezni, mint ahogy az eddigelé történt. Az eddig ismert ammoniákoxidációs eljárások­nál, például az Oswald-féle eljárásnál (1. pl. a 858904. sz. amerikai szabadalmi le­írást) 20—10 mm. vastag kontaktusrétege­ket alkalmaztak 5—1 m. másodpercnyi levegő sebesség mellett. Ilyen körülmény között a technikai üzemben legjobb esetben az ammóniáknak 90%-át kapjuk nitrogénoxidek alakjában úgy, hogy tehát nemcsak hogy semmi légköri nitrogén le nem köttetik, hanem még a folyamatba bevitt ammóniák­nak 10%-a is elvész. A jelen eljárás eredménye lényegileg azon alapszik, hogy a kontaktusréteget sokkal vékonyabb rétegekben alkalmazzuk. Föltaláló rendesen palladium-platin szálak­ból vagy platin-iridium szálakból álló hálókat alkalmaz,, amelyek a konktaktuscső egész keresztmetszetében kifeszíttetnek. Ha a szál vastagsága 0-06 mm. és a háló körül­belül 1050 hurkot tartalmaz cm2 -ként, akkor elegendő ezen hálóból 4 réteget, amelyek összesen 0 5—0 6 mm. vastagság­gal bírnak, a csőben kifeszíteni. A reakció ekkor 1 m. másodpercnyi levegősebesség mellett 0-0006 másodpercig tart. Ha. a háló szálai még finomabbak és a hurkok száma megfelelően nagyobb, akkor a réteg vas­tagsága még kisebb lehet a szálakat azon­ban lehet vastagabbra is készíteni. Az eljárást célszerűen akképen fogana­tosítjuk, hogy miután a reakciócsövet a megadott módon a kontaktusanyaggal föl­szereltük, körülbelül 320—340° C-ra föl­melegített levegőt vezetünk a reakciócsövön keresztül, miután ahhoz körülbelül 50 cm-rel a kontaktusanyag előtt a megfelelő meny­nyiségű ammoniákot hozzá kevertük. A ke­letkező nitrogénoxideket ismert módon el­vezetjük, és tovább kezeljük. Célszerűnek bizonyult, hogy a reakciócső keresztmetszetét bizonyos érték alá né ki­sebbítsük. 100 mm. keresztmetszet alatt a légköri nitrogénnek csak- igen csekély oxidációja megy végbe és sokkal szűkebb csöveknél, mint amilyeneket az ammóniák katalitös oxidálásánál eddigelé használtak, majdneiú teljesén megszűnik. Ha a cső ke­resztmetszete 200—300 mm. vagy ennél nagyobb, akkor a légköri nitrogén oxidálása tetemesen fokozódik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a légköri nitrogén lekötésére autoxidáció útján, jellemezve azáltal, hogy ammóniáknak és levegőnek elegyét vékony kontaktusréteg fölött vezetjük el, mikor is ammóniák, mint autoxidátor működik. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosí tási módja, jellemezve azáltal, hogy az alkalmazandó levegőt kb. 320—340° C-ra előmelegítjük. 3. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy kontaktusréteg gyanánt olyan hálót használunk, mely a platin csoportba tar­tozó fémekből áll és amelynek vastag­sága körülbelül 0"1—2 mm. 4. Az 1. és 2. igény szerinti eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy olyan kontaktusréteget használunk, amely akképen van elrendezve, hogy a i cső egész keresztmetszetét elfoglalja, j 5, Az 1. és 2. igény szerinti [eljárás foga­natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy olyan reakciócsövet használunk, melynek belvilága legafább 100 mm. DALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE8TEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom