58771. lajstromszámú szabadalom • Az időjárás ellen védő szelvény elektromos izzólámpák számára

__ Megjelent 1913. évi február hó 24-én. MAGY. SZABADALMI líiR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58771. szám. VUlh. OSZTÁLY. Az időjárás ellen védő szerelvény elektromos izzólámpák számára. R. FRISTER AKT.-GES. CÉG BERLIN/M

OBERSCHÖNEWEIDEBEN. A bejelentés napja 1912 március hó 30-ika. Az elektromos izzólámpák eddigi, mélyen alányúló védősisakból álló szerelvényének, amely az időjárásnak ellentállónak van jelezve, az a hátránya, hogy ha a foglalat belsejéhez, különösen az áramhozzávezetődrótok kapcsoló helyeihez akarunk hozzájutni, a foglalatot a szelvény többi részéről egéözen le kell csavarni. Eközben a vezetődrótok persze szintén elcsavarodnak, ami idővel a drótszigetelő anyagon sérülést idéz elő, és rövidzárlatot okozhat. További hátránya, hogy a tulajdonképeni lámpafoglalatot a szerelvényen nem erősíthetjük meg megbizható módon, mert a védősisakból kinyúló csavaranyára való fölcsavarolása után a tőle oldalt elhelyezett rögzítőcsavart nem érjük el jól, amely csavarnak megszorításával biztosítjuk a foglalatot az elforgás és meglazulás ellen. Ezért a foglalatot az anyára többnyire csak rácsavarolták, aminek az lett a következménye, hogy az izzólámpa kicserélésekor gyakran a foglalat is vele együtt elcsavarodott, az áramhozzávezetődrótok egymás köré göngyölődtek, és a föntemlített rövidzárlat bekövetkezésétől lehetett tartani. Egy harmadik hátránya az ilyen szerelvények eddigi szerkezetének, hogy az áramhozzávezetődrótoknak a lámpafoglalatba való bevezetésére szolgáló szigetelő testek a tartósság, olcsóság és megbízhatóság szempontjából nem feleltek meg a követelményeknek. Az eddig használt bevezető izolátorokat vagy egészen, vagy csak bevezető csonkjaikat készítették porcelánból, az izolátor többi részét pedig a tartósság szempontjából öntött vasból állították elő. A porcelán-izolátor a lámpának szerelvényével többnyire oly módon van összekötve,, hogy a védőharangnak és az utóbbi tartókarmantyújának hozzácsatlakozó fémrészei vele, a lazulás elleni védelmül pl. gipszbe ágyazott csavarokkal köttetnek össze. E szerkezetnél az izolátort az egész szerelvénynek és a lámpának súlya terheli. Az izolátorok szóval a lehető legkedvezőtlenebb módon vétetik igénybe, nevezetesen húzásra, és nem biztosítja eléggé a lámpa szerelvényének tartósságát. Ez a hátrány ugyan a részben fémes izolátorok alkalmazásával el van hárítva, de az ilyen izolátorok viszont jelentékenyen nehezebbek, mint az egészen porcelánból valókr belső fölületük pedig gyakran érdes, miáltal az árambozzávezetődrótoknak szigetelőrétege a szigetelő testbe való behúzásuk-