58771. lajstromszámú szabadalom • Az időjárás ellen védő szelvény elektromos izzólámpák számára

2 — hoz vagy a lámpák vagy akár a foglalatuk kicserélésekor is könnyen megsérül. Mind e hátrányokat a lámpa szerelvényének a következőkben leírt új kiképzésével kerülhetjük el, amelynek példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajzon tüntethetjük föl, amelyen az 1. ábra a szerelvényt részben nézetben, részben metszetben, a 2. ábra egy más nézetben tünteti föl, míg a 3. ábra egy részalkatrészének alulnézete. A találmány szerint a (2) lámpának (1) foglalata a (3) lemezből kinyúló üreges (4) csavaranyára van rácsavarolva, és e helyen az (5) állítócsavarral ismert módon biztosítva. A (3) lemez könnyen oldhatóan van a {6) tartón megerősítve, és pedig bajonnetszerű zárral, amelyet a (7) lábakból lefelé kinyúló (8) csavarok a (3) lemeznek megfelelően alakított (9) kivágásaival alkotnak <1. a 3. ábrát). A (6) tartó a (11) karmantyúnak csavaros (10) részére van rácsavarolva. A (11) karmantyú szabadon függ a <12) kengyelben és ovális alakú karimája •(vesd össze az 1. és 2. ábrát) a t,engelye kürüli elforgás ellen biztosítja. A (12) kengyel és a (6) tartó között a (13) lámpaharang alulról a (11) karmantyúra föltolatik úgy, hogy e harang a tartónak a karmantyúra való erős fölesavarolásakor a (12) kengyelnek alsó végéhez szorul. A (12) kengyelbe a csőalakú és oldalsó bevezető csonkokkal ellátott (14) szigetelő test van behelyezve, és pedig úgy, hogy alsó végével a (11) karmantyú fölső vége nyúl, és karimáján fölfekszik. Fönt a (12) kengyel az ismert módon (15) szigetelőhenger útján belé kapaszkodó (16) függesztő horogban végződik. A kengyel oldalágai a (14) szigetelőtest alakjához simulnak, amely utóbbi a kengyelszárak közé könnyen beszorítva fekszik (2. ábra). így a szigetelőtest a tengelye körüli elfordulás és a (11) karmantyún való fölfekvésénél fogva eltolás ellen biztosítva, valamint egészen tehermentesítve van úgy, hogy a szerelvény egész súlya a lámpa súlyával együtt a (12) tartókengyelt terheli. A (2) lámpa kicserélésekor az (1) foglalat nem fordulhat el, mert épúgy, mint a védőernyő nélküli lámpáknál, az (5) állítócsavarral forgás ellen biztosítva van. Ha az (1) foglalatot a szerelvényről le akarjuk venni, a (8, 9) bajonetzárral a (6, 7) tartón oldhatóan megerősített (3) lemezt a (8) csavaroknak, amelyekhez könnyen hozzáférhetünk, kis mértékű meglazítása után a 3. ábrában berajzolt nyilak irányában kissé elforgatjuk, majd a foglalatot a (3) lemezzel az utóbbinak tartójáról leveszszük, és a (17) vezetődrótokkal együtt a (13) lámpaernyő alól megfelelő darabon minden további forgatás nélkül függélyesen lefelé kihúzzuk. A foglalathoz így bárminő célból hozzáférhetünk anélkül, hogy a (17) vezetődrótok az elforgatás veszélyének volnának kitéve. így pl. az (5) állítócsavar kicsavarolásával a (3) lemezt a (4) csavaranyával együtt az (1) foglalatról lecsavarhatjuk, vagy a foglalatot könnyen kicserélhetjük, anélkül, hogy a drótok elforognának. Ha pedig fordítva a (3) lemezhez, ill. a (4) csavaranyához az (5) állítócsavarral újból megerősített (1) foglalatot a (14) szigetelőtest oldalsó ágaiból kilépő (17) vezetődrótoknál fogva a (13) harang alá vissza, behúzzuk, ekkor a (3) lemezt (9) lyukaival a (6) tartó (7) lábainak kinyúló (8) csavaraira föltoljuk és kissé elforgatva, a csavarok meghúzásával rajtuk megerősítjük. A lemez forgatása ebben az esetben a 3. ábrában jelzett nyilakkal ellenkező irányban történik. Végül a (14) szigetelőtestet is minden nehézség nélkül levehetjük a szerelvényről, ós ismét rátehetjük, ha előbb a (15) szigetelő hengert a (12) kengyelről levettük, és a kengyelszárakat kissé széthajlítjuk. A szigetelő test kicserélése azonban a találmánybeli szerelvénynél alig, vagy legalább is nagyon ritkán válik szükségessé, mert amint föntebb is említettük, a szigatelőtest egészen tehermentesítve van, nagyobb igénybevételnek tehát nincs kitéve, s a szerelvény többi részeivel sincs merev kapcsolatban.