58770. lajstromszámú szabadalom • Egyensúlyozó berendezés repülőgépek számára

-Í'vy-W-körül forgatható szárnyak alkalmazása azonban nem szorítkozik oly gépekre, melyeknél a tartófölületek a gép vázában vagy keretében lengően ágyazott tengelyeken vannak elrendezve vagy melyeknek síktávolsága nagy, hanem a szárnyak oly gépeknél is használhatók, melyeknél a síkok a vázhoz vannak erősítve és melyek kis szárny távolsággal bírnak úgy, hogy a derékszöghöz igen közel eső hajlásszögéket foglalhatnak el. Ezen célból elegendő, ha a röpülőgépen egy egyensúlyozó szerkezetet rendezünk el, melyet kizárólag egy mozgó szárny vezérel. Lehet a már meglévő egyensúlyozó szerkezetet is alkalmazni, melyet azonban ez esetben két hajtással kell ellátni. Ezen hajtások egyikét a szárny, másikát "pedig a pilóta vezérli és a két hajtás úgy van összekötve, hogy ha a pilóta által működtetett használtatik, a másik önműködően le van kapcsolva, hogy a pilóta által működtetett hajtás ellen ne hasson. Ily föltételek mellett a relatív sebesség csökkenésénél lehetséges a szárnyak hajlásszögét -csökkenteni és a gépet a siklóröpülésnek megfelelő helyzetbe hozni. Ha a relatív sebesség viszont növekszik, a hajlásszög növekedését el lehet kerülni vagyis a gép fölágaskodását meg lehet gátolni. Minthogy az egyensúly föltételei az egyes -aeroplánoknál mások és mások, a mozgószárny alkalmazásánál a mindenkori szerkezeti adataira tekintettel kell lenni, mert különbén ezen szempontból tekintve három eset léphet föl, még pedig a nehézségi erő által létesített nyomaték vagy elegendő, vagy túlerős vagy elégtelen lesz arra, hogy -a gépet veszélytelen helyzetbe hozza, ha a relatív sebesség a szóban forgó gép szármára megengedhetőnek megadott sebességet fölülmúlja vagy hogy a gépet a siklóröpülésnek megfelelő helyzetbe hozza, ha a -relatív sebesség azon mérték alá esik, melyet -az illető gép számára elégtelennek tartunk. Mindezen esetekben arra fogunk törekedni, íhogy a relatív sebbesség növekedése esetén a fölületek hajlásszögének növekedését meggátoljuk, a sebesség csökkenése esetén pedig a siklóröpülést elérjük. Vegyük az elsőnek föltételezett .esetet, mikor is a nyomaték elegendő. Ha a sebesség a rendes sebességnél nagyobb, a szárny az egyensúlyozó készülékben oly nyomatékot létesít, mely a hajjásszögnövekedés ellen működik; ha viszont a sebesség a rendes mé.rték alá csökken, a szárny működésen kívül van. A második esetben, ha a nyomaték túlságos nagy, a szárny a relatív sebesség növekedténél oly nyomatéket létesít, mely a hajlásszög növekedése ellen hat, a relatív sebesség csökkenésénél pedig a nehézségi erő által létesített nyomatékot csak , részben kompenzálja. Ha a visszatérő nyomaték;elégtelen, nulla vagy káros, az egyensúlyozó készülék által önműködően létesített nyomaték állandó értékű lesz, bármilyen is a relatív sebbesség értéke a rendes sebességhez képest. A mellékelt rajzon példaképen föl vannak tüntetve a szárny helyzetei és azon helyzetek, melyekbe a szárny az egyensúlyozó készüléket az említett három esetben hozhatja. A 2—4. ábrán az elegendő mértékű nyomaték esete, az 5—7. ábrán a túlerős nyomaték esete és a 8—10. ábrán az elégtelen vagy nulla nyomaték vesete vaa föltüntetve és mindhárom csoportban a három ábra közül- az első a rendes sebességnél nagyobb relatív sebesség esetére, a második a rendes sebességgel egyenlő relatív sebesség esetére vonatkozik. Ezenfölül az összes ábrákban a menetirányt az (t) nyíl jelzi és a szárny által működtetett egyensúlyozó szerkezet a röpülőgép mögött van elhelyezve. Az ábrákon mindhárom géptípus számára föl van tüntetve az egyensúlyozó mozgási értelme. Ezen ábrákban épúgy, mint a 403726 számú francia, szabadalom tárgyánál, az (1) szárny a röpülés irányára merőleges és az ezen irányra szintén merőleges (2) tengely körül leng. A szárny a (3) rúgó hatása alatt áll, mely a széljel szemben működik és a szárnyat állandóan előre középhelyzetébe vinni törekszik, -ha a relatív sebesség a rendes sebesség alá sülyed. i