58758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális és finoman elosztott testek kezelésére
gyakran nagy fontossággal bír (pl. a szérumterápia céljára) éppen az adszorbeált testeket különítsük el és így ezeket megkapjuk, így pl. a jelen találmány segélyével az agyagtartalmú anyaggal adszorbeált Jíolloidális vashidroxidot az agyagtól meg lehet szabadítani, tehát attól így megtisztítani. Vagy pedig lehet pl. a fönt említett kolloidális aranyat, vagy platinát az azt adszorbeálva tartó karborundumtól elkülöníteni és így megkapni. Nagy fontossággal bír az eljárás fehérjetestek kezelése tekintetében és így a szerumpterápia céljaira. Ismeretes, hogy főleg a fehérjetestek azon tulajdonsággal bírnak, hogy fölületükön különböző, ayagokat rendkívül szilárdan adszorbeálnak. • A jelen új eljárás segélyével már most lehetővé van téve nemcsak, hogy a fehérjetesteket az adszorpcióktól megszabadítsuk, hanem hogy az egyes alkatrészeket egymástól el is válasszuk. Az eljárás foganatosításához szükséges berendezés lényegében egy a szuszpenzió, vagy a kezelendő anyag fölvételére szolgáló edényből áll, mely maga egyik elektróda gyanánt szolgálhat, valamint egy második elektródából, mimellett egyik, vagy mindkét elektróda még diafragmákkal lehet körülvéve. Az adszorpció kimondottan megfordított töltéssel bírhat, mint az illető kolloid. Ekkor ez utóbbi szilárd alakban az egyik elektródán, vagy egy az elébe iktatott válaszfalon különíthető el, mikor is az adszorpció rendszerint a folyadékban van. Ha az adszorpció valóságos kolloid, vagy valamely oldható test, akkor diafragmán engedhetjük azt keresztülszívódni és így lehet azt azon tértől elválasztani, melyben azon anyag van, melyből azt elkülönítettük. Állhat azonban az adszorpció az előjelet tekintve egyenlő nemű és csak erősségét tekintve különböző mértékben töltött kolloidokból is. A töltés egyneműsége miatt e testek valamennyien ugyanazon pólus felé fognak vándorolni, azonban a különböző töltéöi nagyság miatt a lerakódás tekintetében egymáshoz képest el fognak tolódni. Olyan szuszpenzió kezelésekor, mely pl. bizonyos fajta agyagot tartalmaz, mely berlini kéket adszorbeált, mindkét anyag elektronegativ, a berlini kék azonban erősebben, mint agyag. A jelen találmány szerinti eljárásnál az tűnik ki, hogy az először említett anyag közvetlenül az elektródára rakódik le, míg az agyag erre ülepedig. Ekl^or ez részben diafragma módjára működik, melyen a berlini kéK odaérkező részecskéi keresztülnyomulnak. Rendszerint az adszorbeált anyag a szuszpenziós kolloidoknál valóságos kolloidális anyag, vagy még hozzá az illető folyadékközegben oldható is. Ez esetben a különválasztást előnyösen, hasonló módon, mint előbb, azáltal tehetjük tökéletessé, hogy az adszorbeált kolloidális testeket olyan diafragmán engedjük keresztülszívódni, mely ama pólus elébe van iktatva, melyhez a két anyag vándorol. A frakcionálási ekkor még tovább oszthatjuk azáltal, hogy különböző pórusnagyságú diafragmákat használunk. Ily módon lehetségessé válik, hogy pl. fehérjetestekből, melyek különböző anyagokat adszorbeáltak, ez anyagokat mind külön-külön elkülönítve megkapjuk. A pólus elébe iktatott diafragmának indifferensnek, vagy az illető pólussal egyneműnek kell lennie. Beállhat az az eset, hogy e póluson az ionok kisülése azon anyagot, melyet el kell különíteni, szétbontaná. Hogy ezt elkerüljük, lehet a pólust célszerűen egy második diafragma mögé helyezni és az anyagot a két diafragma közt lévő térben fölfogni. Lássunk néhány példát: 1. Példa. Föladatunk elektrolyteknek egy kolloidtól való elkülönítése: Ismert tény, hogy finoman elosztott testek, pl. amorf kovasav, mely chémiai úton állíttatott elő, sókat, pl. náíriumszulfátot, vagy nátriumkloridot,; melyek azok előállításakor képződnek, a legnagyobb erővel adszorbeálva tartanak vissza úgy, hogy ezeket semmi módon sem lehet azoktól elválasztani. A jelen találmány szerint elektroosmose segélyével ezen tisztátlanságok módjára működő sókat, egyszerű és rentábilis módon lehet eltávolítani, a következő módon :
