58636. lajstromszámú szabadalom • Tok ércpénz számlálására

Megjelent 1913. évi február hó 187-én. • MAGY. szabadalmi KIK. hivatal SZABADALMILEIRAS 58636. szám. XVIII/d OSZTÁLY. Tok ércpénz számlálására, tárolására és forgalombahozatalára. diémár károly nyug. főügyészhelyettes budapesten. A bejelentés napja 1912 május hó 30-ika. Az ércpénzsorokat vagy -kolonnákat eddigelé megszámlálva, papirosba göngyölték és így hozták forgalomba, ami többféle hátránnyal járt. Nevezetesen egyrészt a számlálás sok időt vett igénybe, a burkolás nehézkes, a burkolat megbízhatatlan és nem tartós; azonkívül ha a csomag tartalmát ellenőrizni akarták, az egészet föl kellett bontani és újból becsomagolni. Ezen hátrányokat a találmány szerint-teljesen elkerüljük azáltal, hogy az említett célra fémlemezből vagy más szilárd anyagból készült oly tokot alkalmazunk, mely "két egymásba helyezett és egymáshoz képest elforgatható, lényegileg félpalásttal biró hengerrészből áll oly módon, hogy a nyitott helyzetben a két hengerrész palástja egymást födi, a zárt helyzetben pedig teljes hengert alkot és úgy van méretezve, hogy megtöltve, az illető pénzfajból meghatározott számú darabot tartalmaz úgy, hogy az ércpénz megszámlálása fölöslegessé válik. Minden fajta ércpénzre természetesen megfelelően méretezett tokokat használunk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő toknak célszerű foganatosítási alakja van példaképpen föltüntetve. Az 1. ábra a tokot csukott helyzetben, plombával elzárva mutatja, a 2. és 3. ábrákban a két hengerrész külön-külön látható a tok összeállításla előtt, a 4. ábra az egyik hengerrész' hosszmetszete, az 5. ábra ugyanannak harántmetszete. A tok két (al, a2) hengerrészből áll, melyek a 2—5. ábrákban látható módon vannak kiképezve, vagyis a henger palástja nagyjában a félkerületnek megfelelően, el van távolítva, a henger két végén azonban a kerület teljes és pedig a (bl), illetve (b2) hengervég teljesen nyitott, azaz nem bír födőlappal, míg a (cl), illetve (c2) hengervég érdesítve van és vagy födőlappal bír vagy az egyszerűbb előállítás kedvéért (d)-nél sugárirányban befelé van hajlítva. Az (al, a2) részeket a 2. és 3. ábrákban látható helyzetükben egymás felé, illetve az (a2) részt az (al) részbe toljuk; erre való tekintettel az (a2) rész kisebb átmérővel bír, mint az (al) rész, de csak az Utóbbi falvastagságának megfelelően, hogy az (a2) részt az (al)-ben pontosan lehessen forgatni, összetolt helyzetben az