58636. lajstromszámú szabadalom • Tok ércpénz számlálására

(al.) hengerrész (cl) vége az (a2) rísznek (b2) végét, az (a2) résznek (c2) vége pe­dig az (al) résznek (bl) végét födi, mi­mellett a balirányban való túltolást az (al) résznek (d) födő gyűrűje vagy íödő­lapja meggátolja. Azonkívül azonban meg kell gátolnunk azt is, hogy az egyszer ösz­szeállított tokot ismét szét ne húzhassuk. E célra pl. a következő rögzítés alkalmaz­ható: Az összeállítás után (a2) rész végén, és pedig a kimetszett palást élénél az (f) pecket vagy szemcsét alkalmazzuk, pél­dául odaforrasztás útján, mely (utólag al­kalmazott) pecek a (bl) hengervég belső éléhez szorulva, meggátolja az (a2) rész kihúzását. Hogy ez a pecek az (a2) rész­nek az (al) részbe való teljes beforgatár sát [az (al) rész palástélére való fölfek­vése által] meg ne gátolja, az (al) :rész palástélén a megf elelő (e) kivágás (4. ábra) var. alkalmazva, mellyel az (f) pecek a hengerrészek egymásba forgatása alkalmá­val kapcsolódik. Hogy a pénzdarabok a (cl) és (c2) kari­mák alatti hengerrészbe ne juthassanak, ho! azok ellenőrizhetők nem volnának, ezen hengerrészeket egy-egy megfelelő vastag­ságú fémlemezzel vagy más effélével tölt­jük ki akképcn, hogy ezek a két hengerfél forgatását nem gátolják. Az ércpénzdarafcok behelyezése akként történik, hogy a toknak érdes (cl) és (c2) végeit megfogjuk és egymáshoz képest elforgatjuk mindaddig, míg az (a2) rész palástja az (al) részében egészein benn nem fékszik, amikor is pontosan meghatá­rozott számú pénzdarab a palástra merő­legesen behelyezhető, minek megtörténté­vel az (a2) részt visszaforgatjuk mindad­dig, míg az (al) résszel teljesen szembe nem kerül úgy, hogy azzal teljes hengert alkosson. A pénzdaraboknak oldalirányban való kihullását a tok két végén lévő ,(d) gyűrűk vagy födőlapok gátolják meg. Hogy a tököt a csukott helyzetben, pl. zsineggel biztosítani vagy szükség esetén plombával elzárni lehessen, mindkét tok­rész palástján (g) fület (5. ábra) alkal­mazunk; a két (g) fülön, melyek a tok csu­kott- helyzetében egymásra fekszenek, a plomba zsinórját vagy huzalját átfűzzük. Az ismertetett tokot úgy az ércpénz meg­számlálására, mint tárolására, 111. kezelé­sére (bankokban történő kifizetések, villa­mos vasúti jegykezelők elszámolásai, mun­kások kifizetése stb.), akár pedig az érc­pénzek forgalomba hozatalára használható. Hogy a plomba eltávolítása nélkül bármi­kor ellenőrizhessük a tok tartalmát, cél­szerűen [pl. az (a2) rész kerületének csök­kentésével vagy a hengerpalástokon hossz­rések kiképzésével] arról is • gondoskodha­tunk, hogy a tok csukott helyzetében an­nak tartalmát megtekinthessük. Az (al), illetve (a2) részt célszerűen egy­egy fémlemezdarabból készítjük' és pedig akár (a síkba fejtett alak) csákozása és azután a (b, c), illetve (b2, c2) kerületi részek hozzáforrasztása, -akár pedig telje­sen forrasztás nélkül húzás útján. Ily mó­don a tok tömeggyártás útján egyszerűen és olcsón állítható elő. Az ismertetett tok a részletek, mint pl. a széthúzás elleni rögzítés, a (g) fülek ki­képzése stb. tekintetében természetesen sokféleképpen módosítható, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szen­vedne. SZABADALMI IGICNYEK. 1. Tok ércpénz számlálására, tárolására és forgalomba hozatalára, jellemezve két egymásba helyezett, egymáshoz képest elforgatható, lényegileg1 félpalásttal biró és a hosszirányú széthúzás ellen rögzí­tett, külső homlokföliületén födőlappal vagy peremmel ellátott hengerrész ál­tal. 2. Az 1. igényben védett tok foganatosí­tási alakja, jellemezve lazáltal, hogy mindegyik hengerrész fémlemezből egy darabból van készítve és egyik végén födőlappal vagy lehajlított határoló pe­remmel bír. 3. Az 1. és 2. igényben védett tok foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom