58636. lajstromszámú szabadalom • Tok ércpénz számlálására
(al.) hengerrész (cl) vége az (a2) rísznek (b2) végét, az (a2) résznek (c2) vége pedig az (al) résznek (bl) végét födi, mimellett a balirányban való túltolást az (al) résznek (d) födő gyűrűje vagy íödőlapja meggátolja. Azonkívül azonban meg kell gátolnunk azt is, hogy az egyszer öszszeállított tokot ismét szét ne húzhassuk. E célra pl. a következő rögzítés alkalmazható: Az összeállítás után (a2) rész végén, és pedig a kimetszett palást élénél az (f) pecket vagy szemcsét alkalmazzuk, például odaforrasztás útján, mely (utólag alkalmazott) pecek a (bl) hengervég belső éléhez szorulva, meggátolja az (a2) rész kihúzását. Hogy ez a pecek az (a2) résznek az (al) részbe való teljes beforgatár sát [az (al) rész palástélére való fölfekvése által] meg ne gátolja, az (al) :rész palástélén a megf elelő (e) kivágás (4. ábra) var. alkalmazva, mellyel az (f) pecek a hengerrészek egymásba forgatása alkalmával kapcsolódik. Hogy a pénzdarabok a (cl) és (c2) karimák alatti hengerrészbe ne juthassanak, ho! azok ellenőrizhetők nem volnának, ezen hengerrészeket egy-egy megfelelő vastagságú fémlemezzel vagy más effélével töltjük ki akképcn, hogy ezek a két hengerfél forgatását nem gátolják. Az ércpénzdarafcok behelyezése akként történik, hogy a toknak érdes (cl) és (c2) végeit megfogjuk és egymáshoz képest elforgatjuk mindaddig, míg az (a2) rész palástja az (al) részében egészein benn nem fékszik, amikor is pontosan meghatározott számú pénzdarab a palástra merőlegesen behelyezhető, minek megtörténtével az (a2) részt visszaforgatjuk mindaddig, míg az (al) résszel teljesen szembe nem kerül úgy, hogy azzal teljes hengert alkosson. A pénzdaraboknak oldalirányban való kihullását a tok két végén lévő ,(d) gyűrűk vagy födőlapok gátolják meg. Hogy a tököt a csukott helyzetben, pl. zsineggel biztosítani vagy szükség esetén plombával elzárni lehessen, mindkét tokrész palástján (g) fület (5. ábra) alkalmazunk; a két (g) fülön, melyek a tok csukott- helyzetében egymásra fekszenek, a plomba zsinórját vagy huzalját átfűzzük. Az ismertetett tokot úgy az ércpénz megszámlálására, mint tárolására, 111. kezelésére (bankokban történő kifizetések, villamos vasúti jegykezelők elszámolásai, munkások kifizetése stb.), akár pedig az ércpénzek forgalomba hozatalára használható. Hogy a plomba eltávolítása nélkül bármikor ellenőrizhessük a tok tartalmát, célszerűen [pl. az (a2) rész kerületének csökkentésével vagy a hengerpalástokon hosszrések kiképzésével] arról is • gondoskodhatunk, hogy a tok csukott helyzetében annak tartalmát megtekinthessük. Az (al), illetve (a2) részt célszerűen egyegy fémlemezdarabból készítjük' és pedig akár (a síkba fejtett alak) csákozása és azután a (b, c), illetve (b2, c2) kerületi részek hozzáforrasztása, -akár pedig teljesen forrasztás nélkül húzás útján. Ily módon a tok tömeggyártás útján egyszerűen és olcsón állítható elő. Az ismertetett tok a részletek, mint pl. a széthúzás elleni rögzítés, a (g) fülek kiképzése stb. tekintetében természetesen sokféleképpen módosítható, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. SZABADALMI IGICNYEK. 1. Tok ércpénz számlálására, tárolására és forgalomba hozatalára, jellemezve két egymásba helyezett, egymáshoz képest elforgatható, lényegileg1 félpalásttal biró és a hosszirányú széthúzás ellen rögzített, külső homlokföliületén födőlappal vagy peremmel ellátott hengerrész által. 2. Az 1. igényben védett tok foganatosítási alakja, jellemezve lazáltal, hogy mindegyik hengerrész fémlemezből egy darabból van készítve és egyik végén födőlappal vagy lehajlított határoló peremmel bír. 3. Az 1. és 2. igényben védett tok foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy
