58510. lajstromszámú szabadalom • Koincidens távolságmérő

ténhetik, mimellett a beállításnál a térben fölül fekvő tárgypontok hozatnak födésbe. A távolságmérőnek ki3 szöggel való elforgatása által a megfigyelés helye a (bl, cl) képmezőről a (b2, c2) képmezőre helyezhető át és megfordítva. A 2. ábra szerinti képmezőnél szintén (a) jelöli a választóvonalat, melynek két oldalán (bl, cl), illetve (b2, c2) képmezők fekszenek. (d, dl) jelöli a megfigyelt tárgyat. A 3. ábra oly távolságmérő szemlencse-, prizmatestének kiviteli alakját mutatja, mely a 2. ábrán föltüntetett képmezőt adja. E kiviteli -alaknál a derékszögű háromoldalú (e) prizmának ós az (f) rhomboederprizmának érintkezési fölületében tükörbevonat van alkalmazva, mely két szakaszból áll; az utóbbiak határvonalát (g) jelöli. Ez a (g) határoló vonal a képmezőben a választóvonalat adja. A tükörbevonat előtt a (hl) szakasz fekszik a (g) határolóvonal fölött és egy további (h2) szakasz a (g) határolóvonal alatt. Az összetett (e, f) prizmatest előtt két (i, k) prizmatest van elhelyezve, melyek a távolságmérő (1, m) tárgylencséitől jövő sugarakat az (e, f) prizmatest felé vetik. A képmezőt az (n) szemlencsén át figyeljük meg. A távolfekvő tárgytól jövő sugarakat az (o, p) pentaprizmák irányítják az (1, m) tárgylencsékre, mely pentaprizmák a rajzon épúgy, mint az (1, m) tárgylencsék és az (n) szemlencse is csak vázlatosan, pontozott vonalakkal van jelölve, (q) jelöli a távolságmérőalapvonalát. A (hl, h2) tükörfölületek (g) határolóvonala a (q) alapvonalhoz párhuzamos, és az (1, m) tárgylencséknek, valamint az (n) szemlencsének képsíkjában fekszik. Az (1) tárgylencsén áthaladó sugarak az (e, f) prizmatestnek a rajz szerint jobboldalt fekvő részeit használva, — amennyiben a sugarak nem esnek a (hl) tükörbevonat hátoldalára, — közvetlenül az (e, f) prizmák érintkezési fölületén át kifelé a szemlencsébe kerülnek, míg az (m) tárgylencsétől jövő sugarak az (f) rhomboederprizma egy fölületéről és a tükörbevonat (hl) szakaszáról való visszaverés után az (n) szemlencsébe kerülnek. E sugarak tehát az (e, f) prizmatestben kétszer veretnek vissza, míg az (1) tárgylencsétől jövő sugarak egyáltalán nem veretnek vissza. Hogy a képmezőben a választóvonal két oldalán lévő képek közül az egyik egyenesen és a másik megfordítva jelenjen meg, a (k) prizma tetőéllel van ellátva, míg a másik (i) prizma egyszerű derékszögű háromoldalú prizmát képez tetőéi nélkül. Az (e, f) prizmatest baloldali részének megfigyelésre való használatánál az (1) tárgylencsétől jövő sugarak, amennyiben a (h2) tükörfölület hátoldala által nem fogatnak föl, a (h) határolóvonal fölött az (e, f) prizmatesten át, visszaverés nélkül kerülnek az (n) szemlencsébe, míg az (m) tárgylencsétől jövő sugarak kétszer, nevezetesen az (f) rhomboederprizma egy fölületén és a (h2) tükörfölületen való visszaverés után a (g) határolóvonel alatt lépnek az (n) szemlencsébe. Ellenben az (e, f) prizmatest jobboldali felének megfigyelésére való használatánál az (1) tárgylencsétől jövő sugarak a (g) határolóvonal alatt visszaverés nélkül, közvetlenül lépnek át az(e, f) prizmatesten, míg az (m) tárgylencsétől jövő sugarak a rhomboederprizma egy fölületéről és a (hl) tükörfölületről visszaverve, a (g) határolóvonal fölött lépnek ki és kerülnek a szemlencsébe. Ily módon a képmezőben a valóságban a 2. ábrán föltüntetett tárgyképek jelennek meg, aszerint amint a látómező jobboldali vagy baloldali fele jelenik meg. Az egyik képhelyzetből a másikra való átmenet tehát csupán a műszernek a függélyes tengely körül való megfelelő elforga,tása által történik, anélkül, hogy a távolságmérő fénytani elemeinek eltolása által a képek helyzetét korrigálni kellene. Magától értetődik, hogy a forgatás után a képek csekély billentés által legkedvezőbb pontjukban födésbe hozandók. Oly távolságmérőknél, melyek főleg a földön helybenálló tárgyak megfigyelésére szolgálnak, mely tárgyak legkiemelkedőbb pontjai rendszerint a testek fölső végén fekszenek, ajánlatos a megfigyelésre szolgáló képmezőrészt nagyobbra választani, mint azt a képmezőrészt, mely oly tárgyak megfigyelésére szolgál, melyeknél a legki-