58479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanó töltésen előállítására

(7) elvezetőcsövet hozzávezetésre. A (3) dugasz hátsó (5) végén (21) cső van megerősítve, mely a (22) robbantókamrába nyúlik és át van lyukasztva. A (3) dugasz hátsó részében lévő (23) csatorna a (22) robbantókamrát a (14) és (15) csövek belsejével köti össze, a gázok tehát a (22) kamrából a (23) csatornán át a (14) és (15) csövek között lévő térbe és innen a (7) és (8) csövek között lévő térbe, azután a szabadba juthatnak. Ameddig a (20) tolattyú a (7) és (8), illetve (14) és (15) csöveket el nem zárta, a (8. 15) és (21) csöveken át folyékony levegő vagy gázok vagy folyadékok a (24) tartályból a (22) robbantókamrába bevezethetők. A folyadékok poralakban lévő szilárd testeket is magukkal vihetnek. A (3) dugasz hátsó részében (25) furatok vannak kiképezve (1, 2 és 2a ábra), melyek a (22) robbantókamrát a fúrólyuk (2) kiszélesítésével kötik össze. A fúrólyuk megtöltésénél ezen furatok a (26) korong és ezelőtt fekvő tömítőtárcsa segélyével tömítve vannak, mimellett a korong oly vastag, hogy a robbantókamrában a robbanás következtében föllépő gáznyomás azt keresztül nem lyukaszthatja. Csak a robbanás fogja a korongot a furatok helyén keresztültörni úgy, hogy a gázok a (2) bővítésbe léphetnek. A (3) dugaszban egy ezen célra szolgáló csatornában a (27) gyújtózsinór van elhelyezve, mely a (28) gyújtótöltényben végződik. Utóbbi számos robbantóanyagnál eleshetik, minthogy a fúrólyuk biztos elzárásánál a fúrólyuk fojtásának kihajtása el van kerülve és ezáltal egyszerű lánggyújtás alkalmazható. A (3) részt (29) tömítés zárja el a (6) résztől, melynek az a célja, hogy az esetleg idáig hatoló gázoknak a szabadba va'ló útját elzárja. A hengeres (6) rész a vízzel, olajjal vagy effélével töltött üreges (30) hengerben csúszik, mely a (31) gerenda ellenében (32) ók útján vagy más módon van megtámasztva. A (6) rész odaszorításához szükségelt nyomást (33) szivattyúval létesíthetjük. A leírt szerkezettel a (22) kamrában robbantó anyagok alkatrészeit, legyenek ezek nyúlósak vagy könnyen folyósak, avagy gázai akúak vagy szilárdak (poralakúak), egyesíthetjük és ezáltal a robbantóanyagot veszélytelen módon alkalmazási helyén, azaz magában a robbantókamrában előállíthatjuk. Az egyes alkatrészeket levegő befuvatásával könnyen összekeverhetjük. Hogy emellett megakadályozzuk azt, hogy szilárd vagy folyékony alkatrészek a robbantókamrából kijussanak, a kibocsátó cső kitorkoló nyílása elé egy a rajzon nem ábrázolt szűrőt vagy szitát iktatunk. Ha a robbantóanyag egy vagy több része gázokat fejleszt vagy pedig ha a fúrólyukban vagy magában a robbantókamrában vegyszerekből gázok fejlesztetnek, úgy a 3. -ábrán föltüntetett egyszerű berendezést alkalmazhatjuk. Ez az (1) dugaszból a (2) tömítésből és a (3) csőből áll, mely az (1) dugaszra fölcsavarolva a (2) tömítést összenyomja és a fúrólyuk falához szorosan odanyomja. Hogy a fúrólyukban a patron előállítása közben föllépő nyomást megakadályozzuk abban, hogy a készüléket kihajítsa, a (4) merevítést alkalmazzuk, mely a becsavaró! ható (5) csap, a (6) dugattyú, a (7) rúgó és a hengeres (8) rész által az (1, 2) és (3) részekből álló dugattyút rúgalmasan megtámasztja. Ezen elrendezés által a fúrólyukban a patron előállításánál föllépő nyomást még arra is fölhasználhatjuk, hogy a tömítést a növekedő nyomás alatt még jobban összeszorítsuk. Robbantóanyag gyanáit a (9) robbantókamrában oxigén és hidrogénből álló keveréket állíthatuuk elő. Az oxigént folyékony levegő alakjában vihetjük be a (10) hüvelylyel kibélelt robbantókamrába. Ezen robbantóanyag megválasztásánál a (10) hüvelybe a (12) cinkporral megtöltött (11) edényt helyezzük, melyre kénsavval töltött, törékeny (13) edényt állítunk. Azonkívül a (15) gyújtó zsinór vagy elektromos vezeték által működésbe hozható (14) gyújtókészülék van elrendezve. Az elágozosodó folyékony levegő nyomása alatt a (13) üvegedény eltörik, a kénsav a cinkoxidra ömlik és hidrogént fejleszt és a furólyukban vagy robbantókamrában hidrogénből és oxigénből álló robbanókeverék keletkezik.