58479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanó töltésen előállítására

- & — Ha a robbantóanyag egyik alkatrészéül oly testet választunk, mely a fúrólyukban nem létesít nyomást és ha egy másik alkatrészt csak a fúrólyukba való bevezetés után akarunk előállítani, a tömbben csatornát képezhetünk ki, melybe egy elől kúpos ütőszög nyúlik a robbantókamrába. A fúrólyukban ütés vagy lökés által reagenst tartalmazó palackot törhetünk össze és a robbantókeveréket kiegészítő alkatrész előállítását megindíthatjuk. A 4. ábrán oly készülék van bemutatva, melynél a robbantóanyag előállítására elektromos áramot használunk. Az elreteszelés ezen készüléknél a fúrólyuktorkolatnál van. Amellett a készülék azt a további sajátosságot mutatja, hogy a robbanás pillanatában kifelé tehermentesíttetik. Ezt a szerkezetet könyűséggel változtathatjuk meg úgy, hogy a külső elreteszelést belső elreteszeléssel helyettesítjük vagy pedig a külső mellett belső elreteszelést is alkalmazhatunk. Az (1) tömb belsejében (2) csatorna van kiképezve, mely a töltés felé néző végén az eléiktatott (4) tömítéssel bíró (3) lemezzel van elzárva. A (3) lemezt a becsavarolt üreges (5) dugó tartja meg helyzetében. A dúgó mögött a (6) tömítés foglal helyet. A (3) lemez úgy van méretezve, hogy a robbantókamrában a robbantóanyag előállítása közben föllépő legnagyobb nyomás sem képes azt keresztültörni, a robbanás által keletkező nyomás azonban keresztül töri és ezáltal a robbanógázok egy részének utat enged kifelé. Az így eltávozó robbanógázok egyenes vagy amint az a rajzon látható, meggörbített hosszabbításban a (7) tartályba jutnak, mely egy vagy több (8) kibocsátó nyílással van ellátva, melyekben a nyomás a (10) rúgó által leszorított (9) szelepet leemeli és így a gázoknak szabad utat ad. A (8) kibocsátónyílásokhoz (11) csőtoldatok vannak kapcsolva, melyekben a (12) tekercsalakú betét vagy a hő elnyeletésére és ezzel a láng eloltására való más alkalmas berendezések vannak elhelyezve. A (2) cső és a (7) edény levegő helyett vízzel, szénsavval vagy a lángot elfojtó más anyagokkal is lehetnek megtöltve és a (13) dugaszszal elzárt nyílásokkal ellátva. A robbanógázok nyomása által ezen dugaszok kihajíttatnak és a letörő szén, valamint a törmelék a robbanógázok hatása alatt víz- vagy gázbefecskendezés hatása alá helyezhetők. A folyadék- és gáztömítő elzárásra az alkalmas anyagból, aszbesztből stb. álló (14) tömítés szolgál, melyet a (16) furatokba bedugott csavarkulcs segélyével meghúzott (15) anya szorít össze. Két vagy több elreteszelés arra szolgál, hogy a (17) haránttartót rögzítsék. Ezen tartóhoz (18) rúgó támaszkodik, miáltal az elreteszelés rugalmassá válik. A fúrólyuk hátsó (19) vége (20) tartálylyal van kibélelve, mely a savassá tett vizet befogadó (21) tartályt tartalmazza. Utóbbi tartályba két (22) sarkvég nyúlik be, melyek a (23) vezeték útján a (24)' áramforással vannak összekötve. Azonkívül a (25) sarkvégek is benyúlnak a (21) tartályba. Ha elektromos áramot bocsátunk a (21) tartályban lévő folyadékon keresztül, akkor a (21) tartályban lévő víz esetében hidrogén és oxigén keletkezik. így tehát durranó gáztöltés képződik, melyet később a (25) gyújtó szerkezet fölrobbant. Természetesen más folyadékot is lehet az elektromos áram segélyével elbontani. Az 1, 2. és 3. ábrán föltüntetett berendezések csekély módosításával egy vagy több más anyagot is vezethetünk be a robbantókamrába, hogy az elektromos elbontás által létesített testekkel robbanóképes keveréket állíthassunk elő. A 4. ábrán a (21) tartályt körülvevő víz a robbanó láng hőfokát csökkenti. Bányalégmentes aknákban ez az elővigyázató rendszabály fölösleges. Az 5. ábrán az elreteszelés oly elrendezése látható, melynél a robbanótöltés és az elreteszelés közé oly rész vagy részek vannak iktatva, melyek a robbanás pillanatában létesítenek rugalmasságot. Ezen rész vagy részek erőssége úgy van megszabva, hogy azok, ha a robbanótöltés már a robbanás előtt létesít nyomást a fúrólyukban, a nyomásnak ellentállanak, a robbanás nyomása alatt azonban széttöretnek és a fúró-