58385. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

3 — tükrök forgatása útján a két kép egybeesését, vagyis födését elértük, akkor, a (d) készülék irányzótengelye a megfigyelt ponttól az (e') tükörhöz érkező fénysugárral (y) szöget képez és a keresett távolság a föntiekben adott szabályok szerint az alapvonal és a (d) készülék irányzótengelye közötti szögből kiszámítható vagy az (i) köríven közvetlenül leolvasható. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (e, e') prizmák természetesen sík tükrökkel is helyettesíthetők. A 3. ábrában föltüntetett berendezés akképen is módosítható, hogy az (e, e') tükörfölületeket egymással pontosan,párhuzamosan rendezzük el és az egyébként közvetlenül az irányzókészülékhez menő sugarat alkalmas eszközök útján a (y) szöggel oly síkban eltereljük, amely a tükrök függélyesein át fektetett síkkal párhuzamos. Ezt pl. az irányzókészülék elé iktatott fényvisszaverő vagy kis törési szöggel biró fénytörő-prizma, két vagy több planparallel-lemezzé összetett, különböző üvegfajtákból készült törési prizma vagy hasonló eszközök révén vagy végül azáltal is elérhetjük, hogy a távcsőnek irányzókészülék gyanánt való alkalmazásánál annak objektivjét vagy az objektív és okulárlencse közé iktatott akromatikus Barlow-lencsét vízszintes átmérője irányában ketté osztjuk és a lencse két félrészét ezen átmérő irányában egymáshoz viszonyítva megfelelő darabbal elállítjuk vagy végül más ismeretes kettősképmikrométerkészüléket alkalmazunk. A 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés további módosítását mutatja. A 4. ábra szerint sík tükrök helyett hengeres (q, q') tükröket alkalmazunk, melyek tükröző fölületeit oly ellipszisívek alkotják, melyeknek nagy tengelyei pontosan összeesnek és melyeknek egy közös (r) gyújtópontjuk van. A másik két (a, b) gyújtópont egymástóli távolsága az alapvonalat képezi. Az ellipsziseknek nem kell föltétlenül kongruenseknek lenniök, azonban szükséges, hogy homotetikusos, vagyis hasonlók és hasonló helyzetűek legyenek. A belül fényvisszaverő (q, q') tükrök alkotói az (i)) körívre merőlegesen állanak és ennek tengelye az egyik ellipszisív (a) gyújtópontján megy keresztül. A körív álral hordott (d) távcső vagy más iiányzókészülék irányzótengelye a körív síkjával párhuzamos. A limbusztesttel szilárdan összekötött (t) üvegprizma, melynek oldalélei a körív sisakjára merőlegesen állanak, a (q, q') tükörsorozat fölött akképen van elrendezve, hogy annak optikai középpontja a körív tengelyébe esik. A tükörprizma fényvisszaverő fölülete az irányzókészülék irányzótengelyéy hez-g szög alatt hajlik úgy, hogy a megfigyelt ponttól a (d) irányzókészülékhez jövő fénysugárt a tükörprizma a körív síkjával párhuzamos síkban (y) szöggel eltereli. A megfigyelt ponttól a tükörsorozat (b) gyújtópontján át belépő fénysugár kétszeres visszaverődés után önmagával párhuzamosan az (a) gyújtóponton át lép az irányzókészülékbe, függetlenül attól, hogy a (q, q') tükörsorozat minő helyzetet foglal el. A (d) irányzókészülékben ily módon két képet kapunk és ha a (q, q') t.ükörsorozatnak az (a) gyújtópont körül való forgatása útján a ket kép egymást födi, akkor a megfigyelt ponttól az (a, b) gyújtópontokhoz, vagyis az alapvonal végpontjaihoz vezető fénysugarak egymással (y) szöget kell bezárniok és a keresett távolság a föntiek szerint az (a—b) alapvonal helyzete alapján meghatározható vagy az (i) köríven közvetlen leolvasható. A (q, q') tükrök tükörprizmák módjára egy darabban üvegből állíthatók elő és kívül ezüstözve vagy fémfüsttel bevonva lehetnek ; továbbá közönséges fémtükrökből vagy belső oldalukon ezüstözött üvegtükrökből is állhatnak. Az első esetben a tükörsorozatnak a fény számára egymással párhuzamos, az (a, b) gyújtópontokon átmenő és a körív síkjára merőlegen álló csiszolt be- és kilépőfölületekkel kell bírnia, amint az a 4. ábrában (s, s')-nél jelezve van. A (t) tükörprizma helyett más, a föntiekben említett elterelő-készülék is használható.