58385. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

— 4 — A (q, q') elliptikus tükrök helyett a 3. ábra szerint pontosan párhuzamos síktükrök vagy fényvisszaverő prizmák is alkalmaz­hatók. A föntiekben ismertetett távolságmérő mérési terjedelme korlátolt ugyan, minthogy 2L b a legnagyobb mérhető távolság —^—, azon­ban ezen legnagyobb mérték mindig oly nagyra választható, hogy a készülék az esetről-esetre tekintetbe jövő, pl. katonai célokra teljesen megfelel. Egyébként a 2. ábrában föltüntetett foga­natosítási alaknál, amelynél a két (d, e) irányzókészülék irányzótengelyei közötti (y) szöget az egyik irányzókészülék szál­keresztjének elállítása határozza meg, több­szálas szálkereszt alkalmazható, melynek függélyes szálai a (y) szög különböző érté­keinek felelnek meg és az (i) köríven több beosztás vihető föl, amelynek mindenike a szélkereszt egy-egy függélyes szálának fe­lel meg. A találmány tárgyát tevő távolságmérő főelőnye abban áll, hogy a mérendő szög­nek majdnem 90°-ot tevő változtatási terje-' delme mellett a szögmérési hibák befolyása csak nagyon csekély lehet, minthogy na­gyobb szögkülönbségeknek is aránylag cse­kély oldal- (távolsági) közök felelnek meg, továbbá, hogy az (i) körívnek majdnem 90°-ot tevő része használható mérési célokra, ami biztos leolvasást tesz lehetővé, végül, hogy a mérés pontossága növekvő távolság­gal növekszik, míg a használatos távolság­mérőknél az ellenkező eset áll. A 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alakok úgy helytálló fölállítással, mint kézi fogantyún sextansok módjára rendezhetők el és használhatók. Természetes, hogy a találmány szerinti távolságmérő alkalmas állító-, helyesbítő-és leolvasó-készülékkel szerelhető föl, ame­lyek azonban nem képezik a találmány tár­gyát. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő változatlan hosszúságú alapvonallal, jellemezve két irányzó­készülék által, amelyek irányzótengelyei állandóan egy síkban fekszenek, egy­mással változatlan szöget zárnak be és az alapvonal végpontjaiban erre merő­leges (függélyes) tengelyek körül for­gathatók, mimellett az irányzótengelyek és az alapvonal által bezárt szögek mé­résére szerkezeti alkatelemek vannak el­rendezve úgy, hogy ha mindkét irányzó­tengely a megfigyelt pontra van irá­nyítva, ennek a pontnak a megfigyelési helytől való távolságát az irányzótenge­lyek és az alapvonal által bezárt szögek­ből kiszámíthatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti távolságmérő módosítása, jellemezve azáltal, hogy az alapvonal tükörsorozatban fekszik, amely az alapvonal egyik végét képező, be­osztással ellátott körívre merőlegesen álló tengely körül forgatható és amely­nek tükrei egymáshoz képest helyzetü­ket meg nem változtathatják, mimellett a tükörsorozatból kijövő fénysugár irá­nyában irányzókészülék van elrendezve, oly célból, hogy a tükörsorozatba be­lépő fénysugár az alapvonal bármely helyzeteivel a tükörsorozatból való ki­lépése után a belépés előtti irányához viszonyítva vagy nem változó szöggel elterelve, vagy párhuzamosan jusson az említett irányzókészülékbe, amely utóbbiba ezen kívül a megfigyelt pont­tól közvetlenül is jutnak fénysugarak, még pedig eltérés nélkül, illetve az említett szöggel való elterelés mellett úgy, hogy ha az irányzókészülékben megjelenő képek egymást födik, a meg­figyelt ponttól az alapvonal két végpont­jához vezető, az el nem terelt ós az elterelt fénysugárral egybeeső egyene­sek egymással a jelzett szöget zárják be. 3. Az 1. igénypont szerinti távolságmérő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az irányzókészülékek csuklós pa­rallelogramm útján egymással össze vannak kötve, oly célból, hogy az irányzó­tengelyek közötti szög az alapvonal for­•gatása dacára állandó maradjon. 4. A 2. igénypont szerinti távolságmérő fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom