58385. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

— 4 — A (q, q') elliptikus tükrök helyett a 3. ábra szerint pontosan párhuzamos síktükrök vagy fényvisszaverő prizmák is alkalmazhatók. A föntiekben ismertetett távolságmérő mérési terjedelme korlátolt ugyan, minthogy 2L b a legnagyobb mérhető távolság —^—, azonban ezen legnagyobb mérték mindig oly nagyra választható, hogy a készülék az esetről-esetre tekintetbe jövő, pl. katonai célokra teljesen megfelel. Egyébként a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál, amelynél a két (d, e) irányzókészülék irányzótengelyei közötti (y) szöget az egyik irányzókészülék szálkeresztjének elállítása határozza meg, többszálas szálkereszt alkalmazható, melynek függélyes szálai a (y) szög különböző értékeinek felelnek meg és az (i) köríven több beosztás vihető föl, amelynek mindenike a szélkereszt egy-egy függélyes szálának felel meg. A találmány tárgyát tevő távolságmérő főelőnye abban áll, hogy a mérendő szögnek majdnem 90°-ot tevő változtatási terje-' delme mellett a szögmérési hibák befolyása csak nagyon csekély lehet, minthogy nagyobb szögkülönbségeknek is aránylag csekély oldal- (távolsági) közök felelnek meg, továbbá, hogy az (i) körívnek majdnem 90°-ot tevő része használható mérési célokra, ami biztos leolvasást tesz lehetővé, végül, hogy a mérés pontossága növekvő távolsággal növekszik, míg a használatos távolságmérőknél az ellenkező eset áll. A 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alakok úgy helytálló fölállítással, mint kézi fogantyún sextansok módjára rendezhetők el és használhatók. Természetes, hogy a találmány szerinti távolságmérő alkalmas állító-, helyesbítő-és leolvasó-készülékkel szerelhető föl, amelyek azonban nem képezik a találmány tárgyát. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő változatlan hosszúságú alapvonallal, jellemezve két irányzókészülék által, amelyek irányzótengelyei állandóan egy síkban fekszenek, egymással változatlan szöget zárnak be és az alapvonal végpontjaiban erre merőleges (függélyes) tengelyek körül forgathatók, mimellett az irányzótengelyek és az alapvonal által bezárt szögek mérésére szerkezeti alkatelemek vannak elrendezve úgy, hogy ha mindkét irányzótengely a megfigyelt pontra van irányítva, ennek a pontnak a megfigyelési helytől való távolságát az irányzótengelyek és az alapvonal által bezárt szögekből kiszámíthatjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti távolságmérő módosítása, jellemezve azáltal, hogy az alapvonal tükörsorozatban fekszik, amely az alapvonal egyik végét képező, beosztással ellátott körívre merőlegesen álló tengely körül forgatható és amelynek tükrei egymáshoz képest helyzetüket meg nem változtathatják, mimellett a tükörsorozatból kijövő fénysugár irányában irányzókészülék van elrendezve, oly célból, hogy a tükörsorozatba belépő fénysugár az alapvonal bármely helyzeteivel a tükörsorozatból való kilépése után a belépés előtti irányához viszonyítva vagy nem változó szöggel elterelve, vagy párhuzamosan jusson az említett irányzókészülékbe, amely utóbbiba ezen kívül a megfigyelt ponttól közvetlenül is jutnak fénysugarak, még pedig eltérés nélkül, illetve az említett szöggel való elterelés mellett úgy, hogy ha az irányzókészülékben megjelenő képek egymást födik, a megfigyelt ponttól az alapvonal két végpontjához vezető, az el nem terelt ós az elterelt fénysugárral egybeeső egyenesek egymással a jelzett szöget zárják be. 3. Az 1. igénypont szerinti távolságmérő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az irányzókészülékek csuklós parallelogramm útján egymással össze vannak kötve, oly célból, hogy az irányzótengelyek közötti szög az alapvonal for•gatása dacára állandó maradjon. 4. A 2. igénypont szerinti távolságmérő fo-