58385. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent 1913. évi január hó 11-én. MAGY. <rsés> Kia SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58885. szám. VII/a. OSZTÁLY. Távolságmérő. DOLEZEL JOHANN NYUGALMAZOTT HERCEGÉRSEKSÉGI ERDÉSZ GRAZBAN. A bejelentés napja 1911 december hó 1-je. Elsőbbsége 1910 december hó 7-ike. A találmány tárgya oly távolságmérő, amelynél az alapvonal hossza nem változik. A találmány alapelve a következő: (a, b) a változatlan hosszúságú alapvonal (1. ábra); (d) és (e) két állandóan ugyanazon síkban fekvő irányzótengely, amelyek adott nem változó (y) szöget zárnak be egymással és amelyek a rajtuk keresztül fektetett síkban az (a, b) alapvonal végei körül forgathatók. Ha az egyik pld. (d) irányzótengelyt a (c) pontra irányítjuk, akkor a másik (e) irányzótengely általában nem ezen a (c) ponton megy keresztül; ha már most az (a, b) alapvonalat a (c) pontra irányított (d) irányzótengely felé az irányzótengelyek síkjára merőleges tengely körül forgatjuk mindaddig, míg a (c) pont a másik irányzótengelybe is esik, akkor az (a, b) alapvonal és az irányzótengelyek által bezárt szögek egyikéből a (c) pontnak a megfigyelési helytől, vagyis a készülék fölállítási helyétől való távolságát megállapíthatjuk. Az (a, b) alapvonal és a (c) metszési pontig meghosszabbított irányzótengelyek ugyanis ismeretes geometriai szabály szea, b átmérőjű körbe van írva. Az (a, c) távola b ságot az -4 cos. c, adja meg és minthogy sm. y az 1. ábra szerint a c a, b sin. («+y) a = [3 — 90 és így a, b sin. y sin p = cos. állandói, (P) vagy rint háromszöget képeznek, amely az sin. y sin. y a, b sin. y Ahol (a, b) és (y) a készülék tehát azon beosztást, amelyről a (a) szögek leolvashatók, úgy jelölhetjük meg, hogy a szögek helyett mindjárt a hozzájuk tartozó (a, c) távolságok értékei olvashatók le. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő készülék több foganatosítási alakja fölülnézetben vázlatosan van föltüntetve. A 2. ábrában (a, b) a nem változó hoszszuságú alapvonal, amelynek végein irányzókészülékek pld. (d) és (e) távcsövek van-i nak elrendezve, amelyek hossztengelyei ugyanazon síkban fekszenek és az alapvonalra merőlegesen álló függélyes tengelyeik körül forgathatók. Az irányzókészülékek irányzótengelyei egymással nem változó szöget zárnak be, amit pld. azáltí''