58346. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra igénybe vett szerkezeti elemek építményekhez

2 — következhetik, be, mivel ez esetben a bur­kolat a szilárd magnak keresztirányú nyúlása folytán tönkremegy, még mielőtt a magnak nagy nyomási szilárdsága ki lenne használ­ható. Bizonyos nyomott elemeknél, pl. híd­íveknél, az öntöttvas-betétek helyzetének, egy és ugyanazon nyomott elemben, annak különböző helyein, a nyomás vonalának meg­felelőleg — hogy célravezető nyomáselosz­tást létesítsünk — különbözőnek kell lennie. Ennélfogva szükségesnek mutatkozik, hogy a körülkötésen belül több csövet avagy tö­mör rúdat helyezzünk el. A betonköpeny ke­resztirányú vasalásának távolsága és mére­tezése a legjobb ^ hatás elérésére általában számítással állapítandó meg, megejtett kí­sérletek szerint azonban akkor érhető el a legkedvezőbb hatás, ha ezen távolság közel egyenlő vagy pedig kisebb a betonköpeny vastagaágánál, illetőleg (szabálytalan kereszt­metszet esetén) annak legkisebb vastagsá­gánál a vasbetéttől keresztvasalásig mérve. Ezen szabálytól való eltérések csakis a föl­használt körülkötőanyagnak aránytalan növe­lésével egyenlíthetők ki. A találmány tárgyára vonatkozólag még a következők veendők figyelembe: Tartószerkezeteknek egyedül vasból való előállításánál az egyes részeknek szögecselő munkával való összekötése teszi ki a költ­ségek legnagyobb részét, annál is inkább, mert ennek elvégzésére csupán néhány kellő­leg berendezett cégre vagyunk utalva, a melyek a szükséges gépekkel és berende­zésekkel rendelkeznek. Másrészről viszont egyedül vasbetonból készült tartószerkeze­teknél a költségvetés legnagyobb tételeként a jól és erősen megcsinált héjazás szerepel. A találmány tárgya: öntöttvasnak, illetve a már jelzett értelemben hasonló tulajdon­ságú anyagoknak és vasbetonnak kombiná­ciója a már fönt kifejtett statikai elő­nyökön fölül még azon előnnyel is jár, hogy ezen irányokban is megtakarítások érhetők el, amennyiben úgy a szegecselés mint a héjazás elesik. A találmány szerint ugyanis lehetővé válik, hogy a betétekből egyszerű módon egy vázat állítsunk elő akképen, hogy azokat egymással és a többi építkezési ré­szekkel annyira amennyire épen szükséges, összecsavarodjuk vagy valamely más egy­szerű módon összekötjük, amikor is egy ideiglenes hordképes váz áll elő, amely a szerelési állvánnyal együtt a betonozáshoz és a befejező munkálatokhoz megbízható alapot nyújt. Ezen ideiglenes összeköttetés ott, ahol az éppen épülő szerkezeti rész szintén csak nyomásra lesz igénybevéve, el­maradhat, illetve helyettesíthető egy, a be­tétdarabok jobb ágyazását célzó ideiglenes betételemmel. Alkalmazhatók végül e célra karmantyúk vagy pedig a közöket átfödő gyűrűk. A csöveket vagy rudakat egy az azután készítendő betonköpeny kövülkötését alkotó hengerrel vesszük körül, amely hosz­szanti vasak- és keresztvasak- vagy teker­cselésekből kiképezett hálóból áll. A beto­nozás után ezen részek összeségéből egy egyenletes tartószerkezet áll elő szögecse­lés alkalmazása nélkül. A rajz 1—15 ábrái ezen nyomott elemek különféle kiviteli példáit mutatják be. Az 1. és 2. ábrákon hossz- és kereszt­metszetben föltüntetett nyomott elemnél az (1) öntöttvascsövet körülkötött-betonkö­peny veszi körül, ahol (2) jelzi a kereszt­vasakat, illetve tekercselést, (3) a hosszanti vasakat és (4) a betont. Ezen nyomott elem, bármely célra való használatakor oly értelemben szerepel, hogy — annak ellenére, hogy az öutöttvas rugal­matlan és rideg anyag — az egész, az ön­töttvasbetétből és a körülkötött betonból álló nyomott elem rugalmas tulajdonságok­kal bír és igénybevételkor úgy viselkedik, mint a hogy az nagy folyási határral bíró anyagoknál pl. folytacélnál nem érhető el. Ezen tulajdonságokból folyólag az olcsó ön­töttvas és a bevezetésben említett, bizonyos irányban hasonló tulajdonságú anyagok föl­használására egy egészen új, kiterjedt tér nyilik és pedig még oly építkezések kere­tében is, amelyeknél ezen rideg anyagok fölhasználására megbízhatatlanságuknál fog­va gondolni egyáltalán nem lehetett. A betonkörülkötés keresztvasainak illetve egyes tekervényeinek egymástól való távol­sága általánosságban az igénybevételnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom