58346. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra igénybe vett szerkezeti elemek építményekhez

- 3 — megfelelőleg választandó, a föntemlített statikai hatás azonban különösen akkor érhető el, ha a betonköpeny keresztvasainak egymástól való (5) távolsága csaknem egyenlő vagy kisebb betonköpenynek a vasbetéttől a keresztvasalásig mért (6) vastagságánál. A keresztvasaláson kívül lévő betonréteg statikai hatás szempontjából számításba nem jön s csakis tűzbiztos vakolatként tekinthető. A 3. ábra az éppen leírt nyomott elem egy másik kiviteli példájának keresztmetszetét tünteti föl, amelyre az jellemző, hogy ennél öntöttvascső helyett a pl. hengeralakú (7) tömör öntöttvasrudat alkalmazzuk. Az ezen rajz szerinti elrendezésnél oly anyagok használhatók, amelyeknek viselkedése az öntöttvaséhoz hasonlít és rendkívüli nyomási szilárdsággal bírnak, mint pl. egyrészt klinkerek, salakkövek stb., másrészt bazalt, gránit s effélék. A közönséges beton nyomási szilárdsága nem fokozható cina

-enként 400 kg.-on túl s ez is csak hosszabb idő után érhető el, míg viszont az említett anyagok közül egyiknek nyomási szilárdsága sem kisebb 4000 kg.-nál cm3

-énként, sőt egyesek a 10.000 kg.-ot is elérik, illetve túlhaladják. A 4. ábrában a nyomott elem alkalmazási példájaképen egy boltozat látható, amely csúcsán esetleg csuklóval bírhat. A 6. ábra a 4. ábrának A—A szerinti metszete, az 5. pedig nézetrajz hosszmetszetben. A 4. ábra B—B vonala szerinti metszet a 7., 8. és 9. ábrákban föltüntetett keresztmetszeteknek felelhet meg. Amint ezen ábrákból látható, a boltozat lábánál (I., II., III.) nyomott elem van a fönt leírt szerkezettel egymás mellett elrendezve és egymással betonnal, esetleg betétvasakkal is összekötve. Ezen három nyomott elem a boltozat csúcsa felé akként fut össze, hogy a középső (II.) nyomott elem a síkból kiemelkedik (4. és 7. ábra). Ezen nyomottelemek a csúcsnál össze is futhatnak (8. ábra) sőt, pl. egy tömör rúdba mehetnek át (9. ábra). Az utóbbi esetekben, mint a hogy ábrázolva is van, az egyes csövek külön körülkötései helyett az alkalmazott öntöttvas-betéteket közösen s együttesen köthetjük körül. A 10. ábrán további kiviteli példaként egy hídív látható három (vagy csupán két) csuklóval, a 11. ábra a C—C, a 12. ábra a D—D és a 2. ábra az E—E szerinti keresztmetszetet tünteti föl. Kitűnik tehát, hogy a vasbetét a csuklók közvetlen közelében egy csőként van kiképezve, amely a 11. ábrán látható keresztmetszet szerint két csővé (félcsővé) válik szét, melyeknek egymástól való legnagyobb távolsága a D—D keresztmetszetnél mutatkozik. Mindkét csőnek körülkötése állandóan közös és ha azoknak egymástól való eltávolodása jelentékenyebb, mint a hogy az a 12. ábrán látható, a csövek között a (8) keresztvasalás rendezhető el. Az öntöttvas betéteknek egymástól való fokozatos eltávolodása azt célozza, hogy a nyomási vonal a vasalt keresztmetszet tehetetlenségi ellipszisén belül essék. A 11. és 12. ábrák szerinti elrendezésnél a betonköpeny (2) keresztvasalása oly távolságban rendezendő el, amely egyenlő vagy kisebb a betonköpenynek a vasbetéttől a keresztvasalásig mért legkisebb vastagságánál. A 13. ábra egy virondeltartót mutat be, amelynek keresztmetszete akár a 14. akár a 15. ábrának felelhet meg. Ezen tartónak nyomási öve a 14. ábra szerint egy körülkötött betonnal borított pl. T-alakú keresztmetszetű tömör öntöttvasrúdból képezhető ki, míg e célra a 15. ábra szerint három szögletes öntöttvascső kerül alkalmazásra, amelyek közül a középső hosszas, lefelé nyúló keresztmetszettel bír. Valamennyi cső a közösen körülkötött betonba van ágyazva a (2) körülkötésen belül még a (9) vasak vannak elrendezve, azonfelül a csövek között a (8) keresztvasak jutnak alkalmazásra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyomásra igénybevett elemek tetszésszerinti építményekhez,azáltal jellemezve, hogy egy vagy több nagy nyomási szilárdságú, rideg anyagból például ön-