58326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borkősavtartalmú nyersanyagok összes borkősavának kinyerésére savanyú borkősav káli alakjában
— 2 efféle és egy vagy több savanyú vegyszer, mint pl.: sósav, kénsav stb. vizes oldatait használjuk egymáshoz megfelelő arányban. Az első fázisban a bázikus vegyszer, illetve bázikus vegyszerek elegye az alkalmazott mennyiségek szerint az összes természetes savanyú kénsavas káliumot vagy ennek csak egy részét megtámadja, mimellett aszerint, hogy milyen bázikus vegyszert vagy vegyszereket alkalmazunk, a borkősavnak egy kettős sója pl.: Seignette-só vagy neutrális borkősavas káli keletkezik. Az ilyen módon kapott sók már hideg oldcszerben is sokkal könnyebben oldódnak, mint a savanyú borkősavas káli melegen. Ezt a fázist a következő egyenlettel fejezhetjük ki: 2C4 06 H4 KH + Na2 C03 = 2CJ4 06 H4 KNa + + C02 +H2 0 Miután a képződött sót közönséges hőmérsékletű vízzel kioldottuk, áttérünk az eljárás második fázisára, mely abban áll, hogy az első fázis oldhatatlan maradékát savanyú vegyszerrel, illetve savanyú vegyszerek elegyével kezeljük. Ekkor a borkősavas meszet és az esetleg még visszamaradt savanyú borkősavas kálit a sav, illetve savak föloldják. Az eljárásnak ezen második fázisát a következő egyenletekkel fejezhetjük ki: C4 O0 H4 Ca + 2HC1 = C4 06 H6 + CaCl2 C4 06 H4 KH + HC1 = C4 06 H6 + KCl Ezen a módon a kiindulási anyagokban lévő összes borkősavtartalmú anyagok olyan testekké alakíttattak át, amelyek közönséges hőmérsékletű vízben igen könnyen oldhatók. A visszamaradó maradékokat most még többször kezeljük hideg vízzel mindaddig, míg a borkősavnak utolsó nyoma is kivonatott. Aszerint, amint az első és a második fázis mosóvizei borkősavtartalmú anyagokat tartalmaznak, lehet azokat vagy a megfelelő anyalúgokhoz keverni vagy pedig adhatunk azokhoz bázisokat, illetve savakat, oly célból, hogy azokat újabb mennyiségű kiindulási anyagok kezelésére fölhasználhassuk. 2. A savanyú borkősavas káli (C r e m o r t a r t a r i) k i c s a p á s a. Az oldási folyamat második fázisánál kapott savanyú anyalúgokhoz oxálsavat és az első fázisnál kapott bázisos anyalúgokhoz klórkáliumot vagy más alkalmas káliumsót adunk számított mennyiségekben oly célból, hogy egyrészt az összes, eredetileg borkősavas mész alakjában jelen lévő meszet oxálsavas mésszé és másrészt az összes, eredetileg borkősavas mész alakjában jelenlévő borkősavat savanyú borkősavas kálivá alakítsuk át (konverzió). A két oldatot azután összekeverjük avégből, hogy az oxálsavas meszet és a savanyú borkősavas káliumot kicsapjuk, amit a következő egyenlettel fejezhetünk ki: CaCl2 + C2 04 H2 + C4 HG 06 + + 3C4 06 H4 KNa + KCl = C2 03 Ca + + 4C4 06 H4 KH + 3NaCl. Tehát a savanyú oldat szabad borkősava ós a bázisos óidat kötött borkősava egymásra hatnak és teljesen savanyú borkősavas kálivá alakíttatnak át: C4 06 H4 KNa + C4 06 Ha +KCJ = = 2C4 06 H4 KH + NaCl. Ebből látjuk, hogy a kiindulási anyagok kezelésére szolgáló bázisos és savanyú oldatok mindegyike kölcsönös neutralizálásra is szolgál és hogy a kicsapásra szolgáló oldatok mindegyike a kiindulási anyagok kezelésére szolgált. Ebből a vegyszereknek 50%-nyi theoretikus megtakarítása adódik ki, szemben az eddig alkalmazott eljárásokkal, amelyek a nyersanyagoknak savanyú vegyszerekkel való egyszeri kezelésén és végül bázikus vegyszerekkel való neutralizáláson vagy megfordítva alapszanak. A kiindulási anyag kezelésére szükséges bázisok és savak fölöslegét akképen kell kiszámítani, hogy azok egymást a savanyú borkősavas káli kicsapásánál kölcsönösen neutralizálják. A savanyú borkősavas káliból és oxálsavas mészből álló csapadékot most a két só elválasztása céljából meleg vízzel kezeljük, amelyhez kevés oxálsavat adunk, hogy megakadályozzuk, hogy az oxálsavas mész
