58326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás borkősavtartalmú nyersanyagok összes borkősavának kinyerésére savanyú borkősav káli alakjában
- 3 -a savanyú borkősavas káli oldatában oldódjék. A meleg vízzel való ezen kezelés képezi a tisztítási eljárás első fázisát, amelynél még a savanyú borkősavas káli oldatát centrifugálás útján elválasztjuk az oldhatatlan oxálsavas mésztől. • A tisztítási eljárás második fázisa abban áll, hogy a lecentrifugázott, meleg és tiszta savanyú borkősavas káli oldatát valamely szintelenítőszerrel, pl.; csontszénnel színtelenítjük, azután szűrjük és kristályosítjuk, mikor is tiszta borkövet (Cremor tartari) kapunk. Ezen borkő mindennemű mérges tisztátlanságoktól, mint pl.: ólomtól, arzéntól stb., valamint színező anyagoktól, mint pl.: vastól stb. mentes, mert előállítására előzőleg gondosan megtisztított vegyszereket használunk. Kívánság szerint a borkövet még egy további kristályosításnak is alávethetjük. Az anyalúgok, amelyekből a savanyú borkősavas kálit leválasztottuk, fölhasználhatók olyan oldatok készítésére, amelyekkel új mennyiségű kiindulási anyagok kezelhetők. Ha azonban nagyon tisztátalanítva vannak, akkor azokat, miután előbb oxálsavas mész alakjában kinyertük belőlük az oldhatósági •együtthatója folytán oldatban maradt savanyú borkősavas kálit, szennyvíz gyanánt elvezetjük. A borkőóldatból a fönt leírt módon centrifugálás utján elválasztott oxálsavas meszet gyűjtjük és ismert módon oxálsavra földolgozzuk, amelyet azután újra fölhasználunk. Ilyen módon semmi oxálsav sem vész el és csakis annak újra előállítási költsége jön számításba. A leírt eljárás folyamán fejlődő szénsav könnyen fölfogható és miután igen tiszta, ezért értékes mellékterméket képez. Ugyanezt a körfolyamatot akképen is végezhetjük, hogy a kiindulási anyag két mennyiségét egymástól függetlenül savanyú és bázisos vegyszerekkel kezeljük. E célból úgy járunk el, hogy egyrészt a kiindulási anyag pontosan kiszámított mennyiségét hidegben csakis egy vagy több savanyú reagenssel és másrészt a kiindulási anyagnak szintén kiszámított mennyiségét hidegben vagy melegítéssel csakis egy vagy több bázisos reagenssel kezeljük. Az emellett használt vegyszerek mennyiségét akképen számítjuk, hogy a kapott két, bázisos és savanyú, oldat keverése által ugyanazt a kémiai és gazdasági eredményt kapjuk, mint amelyet a fönt leírt körfolyamatnál kaptunk nevezetesen: 1. C4 0c H4 KH + HCl = C4 06 Hc + KCl C4 06 H4 Ca -f 2HC1 = C4 06 Ha + CaCl2 2. 2C4 Oa H4 KH + Na2 C03 = 2C4 Oa H4 KNa + + CO2 + H2 O C4 Oe H4 Ca + Na2 C02 = C4 06 H4 Na2 + + CaCO, 3. C4 Oa Ha + 2C4 Oa H4 KNa + C4 06 H4 Na2 + + 2KC1 + CaCl2 + C2 04 H2 = 4C4 06 H4 KH + -f- 4NaCl -j- C2 04 Ca. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás borkősavtartalmú nyersanyagok összes borkősavának kinyerésére savanyú borkősavas káli alakjában, jellemezve azáltal, hogy egyrészt a nyersanyagokban lévő természetes savanyú borkősavas kálit bázisos vegyszerekkel való kezelés útján egészen vagy részben könnyebben oldható sóvá alakítjuk át, másrészt az oldhatatlan borkősavas sókat, különösen a borkősavas meszet, savanyú vegyszerekkel való kezelés útján megbontjuk, mire a bázisos oldathoz olyan vegyületet adunk, amely az oldatban lévő összes borkősavat savanyú borkősavas kálivá alakítja, a savanyú oldatba pedig olyan vegyületet adunk, amely az oldatban lévő összes meszet kicsapja, azután pedig a két folyadékot összekeverjük, mimellett a csapadékok elválasztása után a kapott anyalúgokat friss nyersanyagok kezelésére szolgáló vegyszerek oldatainak előállítására használjuk ós a csapadókokban lévő savanyú borkősavas kálit az oldathatatlan mészcsapadéktól elválasztjuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy olyan nyersanyagok kezelésénél, melyek borkősavas meszet tartalmaznak, oxálsavat vagy valamely kálisót alkalmazunk oly
