58308. lajstromszámú szabadalom • Készülék besűríthető folyadékok bepárologtatására, hevítésére vagy hűtésére
_ 4 -méretezzük őket azaz úgy, hogy harántmetszetük kisebb, vagy legalább is nem lényegesen nagyobb legyen, mint a kamarába torkolló fűtőcsövek összkeresztmetszete. Ily módon lehetőleg kevés folyadékot vehessenek föl és ennek megfelelően az átömlési sebesség is lehetőleg nagy lesz. A gőzzel való fűtés helyett más közeggel való fűtést is alkalmazhatunk. Csak a gőzkazánoknál szokásos közvetlen tüzelés zárandó ki, mivel igen erélyes tüzelés a csövekben lévő kevésbé érzékeny folyadékokra is károsan hatna. A készülék éppen így használható folyadékok fölmelegítéséhez. Ha a készüléket a folyadék hűtésére használjuk fel, az (1) köpenybe a hevítő közeg helyett hűtőközeget kell bevezetnünk. A folyadék ekkor az (5) csőrendszerben lefelé áramlik és a keringés is a fönt megadott iránytól ellenkező irányú. Természetesen ebben az esetben buborékképződésről nincs szó és ebben az esetben annyi folyadékot kell a készülékbe tölteni, hogy már nyugalmi állapotban is a fölső köpeny fenekét elöntse. A készüléknek a 3. és 4. ábrák szerinti második foganatosítási alakja az elsőtől abban különbözik, hogy mindkét köpeny egy közös (10) fejrészhez csatlakozik, mely egyúttal ezen köpenyeknek mellső kapcsolatát alkotja. A gőzkazán-technikában ilyfajta egyszerűsítés nem volna megengedhető, mivel a kazánkő kiküszöbölésének szüksége folytán a mellső kamarának elzáró falát sokkal komplikáltabban kell kiképezni, míg az új fejrész csak mérsékelt belső nyomásnak állhat ellent. Az elért élénk folyadékkeringésnek hatása az, hogy a készülékben sehol sem pihenhetnek meg a kivált alkotó részek és amennyiben kiválásuk egyáltalálan csak szilárd falazatoknak veszteglő folyadékokra gyakorolt hatására létesülhet, maguk a kiválások is megakadályoztatnak. Azonban vannak folyadékok, pl. iszapos természetű folyadékok, melyeknél váladékoknak képződése (iszap, kristályok stb.) már magával a főzési eljárással szorosan összefügg. Hogy ily esetekben a keringő folyadék a váladékot ne vigye mindig magával a forrcsöveken át, az 5—6. ábra szerint mesterségesen létesítünk veszteglő teret, még pedig csak egyetlenegyet és pedig oly helyen, ahol a váladékok legkönnyebben leszivathatók.. A veszteglő tér úgy jöhet létre, hogy a (4) csőtoldatot erősen megbővítjük és az (!) alsó köpenynek legmélyebb helyéig meghosszabbítjuk úgy, hogy a (4) csőtoldat alatt (11) zsák keletkezik, melyben a folyadék úgyszólván nyugalmi helyzetbe kerül úgy, hogy a fölülről lesülyedő alkotórészek lassan leülepednek. A (14) zsáknak alsó vége (12) tölcsér gyanánt van kiképezve, melyből az ott meggyülemlett váladék egy csatlakozó csőtoldat és megfelelő elzárószervek segélyével időnként lebocsátható. Ha a bepárologtatandó folyadék a sűrűsödés előrehaladásával igen sok szilárd alkotórészt vinne magával, melyek a (11) zsákban nem ülepednének le önmaguktól elég gyorsan. attól lehetne tartani, hogy bizonyos idő múlva a fölső (2) köpenyben is a folya- • dékkeringtetést akadályozó gátak keletkeznek. Hogy ezt megakadályozzuk a 7. és 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál a fölső köpeny is elülről hátra, lefelé rézsútosan halad, tetszőleges szög alatt, ahol teljesen lényegtelen, vájjon a csőrendszerrel párhuzamosan van elrendezve, vagy sem. Ugyanilyen értelemben működik a 9—10. ábra szerinti foganatosítási alak is,, melynél az egész kazán az előállítási költségek csökkentése céljából koffer-alakú, ami a tekintetbe jövő csekély túlnyomások miatt megengedhető. Ezen foganatosítási alaknál az (5) csőrendszer köpenyének (13) fölső fala a fölső kazán feneke gyanánt van kiképezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék besűríthető folyadékok bepárologtatására, hevítésére vagy hűtésére, jellemezve azon elrendezés által, mely szerint egy (2)* fölső köpeny és egy erősen mintegy 15°—45° szög alatt dűlt alsó (5) csőrendszer mindkét végén van egymással összekötve. 2. Az 1. alatti igényben védett készüléknek egy foganatosítási alakja, jellemezve
