58308. lajstromszámú szabadalom • Készülék besűríthető folyadékok bepárologtatására, hevítésére vagy hűtésére

- 3 — nak kihasználása folytán már a fűtőanyag és az elgőzölögtető folyadék közötti néhány foknyi különbség elegendő már az összes folyadékmennyiségnek élénk keringtetésére, Az erősen habzó folyadékok bepárologtatására eddigelé ismeretes készülékeknél, melyeknél a folyadék keringtetésének elérésére a tüzelést és az elgőzölögtető teret egymástól elkülönítették és csővezetékekkel összekötöttek, a hevítő anyag és a bepárologtatandó folyadék között uralkodó nagy hőfokkülönbségeket tételeznek föl, hogy egyáltalában működhessenek, miért is bepárologtatásnál leggyakrabban előforduló esetekben, így pl, a magas hőfokkal szemben érzékeny folyadékoknál nem alkalmazhatók és többszörös működésű három-, négyes ötszörös bepárologtatók gyanánt nem alkalmazhatók. Ily szempont figyelembe vételével kiképezett gőzkészülék a mellékelt rajz 1. ábrájában hosszmetszetben, 2. ábrájában nézetben van föltüntetve. Ezen foganatosítási alaknál a készülék elülről hátra, lefelé dűlő (1) alsó és a vízszintes (2) köpenyből áll, melyek elől és hátul a (3) és (4) csőtoldatok útján akként vannak egymással összekötve, hogy közös folyadékteret alkotnak. A dűlt köpeny mintegy 15°— 45° szög alatt hajlik a vízszinteshez. Az alsó (1) köpenybe (5) forrcsőrendszer van beépítve. A vízcsöves kazánhoz képest tehát az (5) csőrendszert körülvevő {1) köpeny van- itt hozzávéve. A fűtőrendszer ezáltal egységes, konstruktív egésszé válik úgy, hogy a készülék két főrészből áll, nevezetesen a fűtőrendszerrel ellátott alsó- és fölső köpenyből, melyeknek mindegyike külön teljesen elkészítve és külön kész állapotban szállítva, az alkalmazás helyén könnyen összeszerelhető; vízcsöves kazánok építése tudvalevőleg mindég csak a helyszínén fejezhető be, mert a csövek a kazán részleges körülfalazása után behengerelendők. A találmány szerinti berendezés azonkívül még azzal az előnnyel is jár, hogy aránylag kis térben nagy hűtőfölület van elrendezve. Ezáltal lehetségessé válik még a legnagyobb teljesítményű készülékeket is vasúton egészben szállítani, míg eddigelé nagy teljesítményű készülékeknek csak részeit lehetett szétküldeni és csak az alkalmazás helyén tetemes költséggel összeszerelni. Ez az előny főleg tengerentúli országban való szállításnál fontos. A besűrítendő folyadékot a rajzban jelzett magasságig töltjük be úgy, hogy a (2) köpeny egyenlőre üres marad. A fűtőanyagot pl. forró gőzt a (6) csőtoldaton vezetjük be. A folyadéknak betöltése és lebocsátása, valamint a kondenzált gőz levezetésére az ábrákba be nem rajzolt armatúrák szolgálnak. A külső fűtés folytán az (5) forrcsövekben és a (7) gyűjtőkamrában lévő folyadék fölmelegszik úgy, hogy a hosszú (4) csőtoldatban és a hátsó (8) gyűjtőkamrában lévő folyadékhoz képest kisebb fajlagos sűrűségűvé válik, miáltal a rövidebb "(3) csőtoldatban magasabbra emelkedik, mint a (4) toldatban A hőfokoknak ezen különbségekhez, melyek megszűnnek mihelyt az egész folyadékmennyiség a forrási hőmérsékletet elérte, amikor már csak a latens elgőzölögtetési meleget kell bevezetni, hozzájut már most a csőrendszerben képződő gőzbuborékoknak sokkal tetemesebb hatása. Ezen gőzbuborékok a forró folyadékból és buborékokból álló, az (5) csőrendszerben, a mellső (7) kamrában és mellső (3) csőtoldatban forró folyadékból és buborékokból álló keveréknek közepes sűrűségét a buborékmentes folyadékához képest, tetemesen csökkenti. Az összhajtás már most az, hogy ezen keveréknek mindig újabb és újabb tömegei hajtatnak föl a (3) csőtoldaton, mely tömegek a (2) fölső köpenynek fenekén szétterülnek. Itt a képződő gőzbuborékok különválnak a folyadéktól. Ez utóbbi a (4) toldaton át a hátsó (8) kamrába és az (5) forrcsőrendszerbe visszaáramlik, míg a fejlődő gőz a (9) toldaton át leszivatjuk. Az (5) forrcsövek előtt és mögött (8) és (7) tereket a keringő folyadékáram teljesen kitölti úgy, hogy a folyadék sehol sem vesztegel. Hogy ezen tereknek még hatályosabb kiöblítését elérjük, lehetőleg szűkre