58308. lajstromszámú szabadalom • Készülék besűríthető folyadékok bepárologtatására, hevítésére vagy hűtésére

— 2 --egy erősen dült 15°—45° szög alatt hely­zetű esőrendszer mindkét végén van egy­mással összekötve. Az ismert kazánalaknak új alkalmazás terére való átvitele nem volt közelfekvő. A gőzkazánban kezelt folyadék ugyanis, a rendesen mésztartalmú víz nem sűríthető be oly értelemben, mint pld. a cukorlé, hanem kiválásokat kazánkövet eredményez, melyek­nek lerakódása a forrcsövekben a legélén­kebb keringtetés által sem akadályozható meg. Ezért az összes gőzkazánoknál a forr­csövek mindkét végén elzárható nyílásokat kell elrendezni, melyeken át a forrcsövek belső részét időközönként tisztíthatjuk. Egyéb­ként gőzkazánoknál csak azért gondosko­dunk a víznek élénk keringtetéséről, hogy a vízcsövek ugyanazzal az intenzitással hű­tessenek belülről, mint a milyennel a füst­gázok által kívülről lievíttetnek. A kering­tetés célja tehát gőzkazánoknál a forrcsö­vek kímélése. A bepárologtatási technikában egyáltalá­ban sokkal enyhébb hatású hideg- és meleg médiumokkal, pl. forró gőzzel dolgozunk melyet esetleg külön gőzfejlesztőből vagy előkapcsolt elgőzölögtetőből veszünk, vagy pedig hideg vízzel dolgozunk úgy, hogy a csövek különös kíméletre nem szorulnak Míg tehát a gőzkazánoknál a csövek rézsú­tos állása arra szolgál, hogy a folyadéknak a csövekben való gyors áramlását létesítse és hogy a csöveket fűtő füstgázok jobban vezettessenek, addig a rézsútos állás a jelen találmány szerint arra szolgál, hogy a fo­lyadéknak a csőrendszeren kívüli helyeken való veszteglését kiküszöbölje és hogy az egész folyadékmennyiség állandóan mozgás­ban tartassék. Míg továbbá a gőzkazánok­nál az ott megengedett intenzív tüzelés foly­tán az összes vízkészlethez képest kicsiny fűtőfölület elegendő ts biztonsági, valamint gőzfejlesztési technikai okaiból lehetőleg nagy folyadékmenyiségre van szükség, addig a bepárologtatásnál ellenkezőleg, a készü­lékben lévő folyadék mennyiségéhez képest lehetőleg nagy fűtőfölületre törekszünk. Az új elrendezés minden esetre sokkal intenzivebb fűtést tesz lehetővé, mint a mi­lyen az elgőzölögtetési technikában eddigelé szokásos volt. Míg továbbá gőzkazánoknál a fölső kazán víztartály gyanánt szolgál és majdnem egész magasságában állandóan víz alatt tartandó és a víztükör fölött aránylag csekély gőztere van, addig a jelen esetben a fölső kazán csak visszavezetőszerv és nem készlettartály gyanánt szolgál és az egész berendezésbe való folyadék nyugalmi hely­zetében vagy csak a fölső kazán alatti te­reket tölti ki, vagy legföljebb a fölső ka­zánban lényegtelen magasságot ér el. Ennek megfelelően a fölső kazán is a csőrendszer­hez viszonyítva aránylag kisméretű lehet és a legtöbb esetben mindössze egy nagy át­mérőjű cső. Azonkívül figyelembe veendő, hogy a találmány szerinti berendezés nem áll állandóan gőzkazánok módjára nyomás alatt. Az eddigelé alkalmazott álló- vagy fekvő elrendezésű bepárologtató készülékeknél a gőzbuborékokkal kevert folyadék természe­tes fölfelé áramlására nem voltak figyelem­mel, sőt a buborékképződést magas folya­dékoszlopok alkalmazása által igyekeztek mesterségesen lehetőleg megakadályozni. Mivel azonkívül főleg oly esetekben, amikor egy előkapcsolt bepárologtató készülék fá­radt gőzét egy utána kapcsolt bepárologtató­nak hevítő gőze gyanánt alkalmazták és így a fűtőgőz és a hevítendő folyadék közötti hőfokkülönbség csak csekély lehetett, a melegátadás aránylag kevezőtlen volt. Meg­kísérelték ugyan már, a fűtőtestek sajátos alakítása által a folyadék némi mozgását magán a berendezésen belül is előidézni, de semmi esetre sem sikerült eddigelé a berendezés összes folyadékmennyiségét a puszta fűtés által egyenletes, egyirányú mozgásban tartani. A hasonlat céljából meg­jelölt vízcsöves kazánnál a füstgázok és a forróvíz közötti nagy hőfokkülönbség foly­tán a folyadék csak egy részének korlátolt mozgása létesült, melyet kedvezőbb elgőzö­lögtetés elérésére mesterséges eszközökkel (vezetőfalak bevezetésével, Dubiaux-féle cső­szivattyúval, stb.) kellett támogatni. Ezzel ellentétben a jelen találmány szerinti bepá­rologtató készüléknél a gőzbuborék hatásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom