58300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés töltések, gátak, kikötőhidak, úszóállványok, alapozásának és más hasonló műtárgyak előállítására

zetbe vontatjuk, teljesen elsülyesztjük és megfelelő anyaggal kitöljük. Mint már említettük, lényeges, hogy úgy a függőleges pilléreket, mint a betonfalabat megszilárdulásuk előtt (esetleg egy készü­lék segélyével) rázzuk. Az építmény alapját szintén rázásnak vetjük alá. Töltés építésénél a leírt módon több részletet állítunk elő, ezeket az alkalmazás helyére vontatjuk és a részletek között levő közöket betonnal vagy effélével ki­töltjük. Ha az alapot a parton dokk nélkül állít­juk elő, gondoskodunk oly eszközről is, melyek segélyével a vizet dagály esetén a cellákba vezethetjük és apály esetén azok­ból kivezethetjük. Hogy az épitményrészleteket valamely meghatározott helyen .közvetlenül aláme­rítsük, a cellák fenekeit úgy képezzük ki, hogy azok robbanó anyagok által egyszerre széttöressenek. A mellékelt rajzon az 1. ábrán töltés előállítására való részle­teket tüntettünk föl távlati képben, az elő­állítás különböző fokozataiban; a 2. ábra egy teljes részlet függőleges metszete; a 3. ábra két szomszédos részlet összeköt­tetése fölülnézetben ; a 4. ábra a függőleges pillérek egyikének távlati képe; az 5. ábra a 4. ábra a—a vonala szerint vett metszet; a 6. ábra egy részlet; a 7. és 8. ábra a cellák fenekeinek eltűré­sére való berendezés hosszmetszete és fö­lülnézete ; a 9. ábra egy építményrészlet módosított foganatosítási alakjának szkémás rajza. Száraz vagy úszó dokkon vagy a part­nak a legmagasabb vízállás alatt fekvő pontján a kellő térfogatú sík (1) homok­-ágyat képezzük ki, melyben vízlevezető csöveket rendezünk el. Az ágy oldalfalai magasítva vannak úgy, hogy az alaplemez -oldalai számára támaszt képeznek. Az (1) ágyon meghatározott távolságokban a rá­zott betonból készített (2) tömböket (6. ábra) | helyezzük el, melyek (3) csapokkal vannak I ellátva. Ezután az (1) ágyat valamivel a (2) tömbök felé betonnal töltjük meg úgy, hogy a (3) csapok, mint ez az 1. ábrán (4)-nél látható, kiállnak. Az (5) pillérek a (3) csapoknál cementtel összeköttetnek úgy, hogy a cellák sarkait képezik. Ezen pilléreket öntés által előze­tesen állítjuk elő és, mint ez a 4. és 5. ábrából látható, három (6) bordával látjuk el, melyekben a (7) fémmerevítés van el­rendezve. A pillérek a (11) hasítékokkal vannak ellátva, melyekbe a szerkezet fölépítése közben a (12) rudak helyeztetnek. Ezen rudak vízszintesen vagy tetszőleges szög­ban fekszenek, hogy az egész építményt merevítsék és összetartsák. Mindegyik (5) pillér egyik végén a (13) lyukkal, másik végén pedig a (14) csappal van ellátva, melynek célszerűen a 4. ábrán látható ala­kot adjuk. A (14) csap útján a pillér hor­dozható és a kellő helyzetbe húzható. Ha a (2) tömbök (3) csapjain már több (5) pillért rendeztünk el, a kinyúló (7) fém­szöveteket . összehúrkoljuk, mint ez az 1. ábrán (8)-nál látható. Ezáltal hatszögle­tes fémszövetcellák egy sora képződik, me­lyek sarkait az (5) betonpillérek alkotják. Ezután a kinyúló (6) bordák mindkét ol­dalán időszakosan a (9) héjazást rendez­zük el, melyet a (10) falak képzése céljá­ból betonnal töltünk ki. A betont löketés előtt szilárdítás és tömörítés ^céljából ráz­zuk. Az (5) pillérek végei és a (6) bordái­nak szélei célszerűen recézettek úgy, hogy a (10) falakat képező beton azokhoz erő­sen odatapad. Az ily módon előállított építményből a (14) rudak és a (7) fémszövetek fölfelé ki­nyúlnak (1. ábra). Az első cellasorra ez­után egy további cellasort építünk azáltal, hogy a legalsó sor (5) pilléreire hasonló pilléreket helyezünk, a (7) [fémszöveteket egymással összekötjük és a pillérek közé falakat öntünk úgy, amint azt már leírtuk. Az így előállított építményt mély vízbe úsztatjuk úgy, hogy az a cellák megterhe­lése által részben alámeríthető. Az elem

Next

/
Oldalképek
Tartalom