58300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés töltések, gátak, kikötőhidak, úszóállványok, alapozásának és más hasonló műtárgyak előállítására
építését ezután a vízen folytatjuk. Az elem alsó részét az 1. ábra jobb oldalán látható módon betonnal nem burkoljuk, hogy az •elem úszóképessége ne szenvedjen, valamint hogy a cellák alsó része könnyebben eltörjön, ha az elemek egyenetlen talajra találnak. Ha az elem a kellő magasságot elérte, azt alkalmazási helyére úsztatjuk és ott alámerítjük. Az elemeket egymáshoz lehetőleg közel helyezzük el és a közöket a 3. ábrán látható módon betonnal vagy effélével töltjük ki. Az elemek fölső részét a 2. ábrán látható módon betonnal borítjuk hogy pl. út képződjék. Világos, hogy oly elemet is állíthatunk •elő, melynek alsó vagy fölső síkja vagy vízszintes, vagy az alaphoz képest lejtős; ezt ezáltal érjük el, hogy a függőleges cellákat különböző magasságuakra építjük, mint ez a 9. ábrán szkémásan látható. Ezen az ábrán gáthoz való oly elem van föltüntetve, mely a (b) lejtővel van ellátva. Ha az alsó részeket a parton dokk igénybevétele nélkül építjük, kívánatos a cellák belseje és a víz között, melybe a cellák dagálynál bemerítendők, összeköttetést létesíteni úgy, hogy a víz emelkedésénél a szerkezet úszását a behatoló víz meggátolja, míg ha a szerkezet kész, a víznek a cellákba való belépését meggátoljuk; ennek folytán a szerkezetet a víz fölhajtó ereje fölemeli úgy, hogy az úszva szállítható. Ezt a hatást pl. azáltal érjük el, hogy a legalsó cellaréteg építésénél a (10) falakban a (17) szelepekkel ellátott (16) nyílásokat képezzük ki (3. ábra) úgy, hogy a víz hozzááramlása szabályozható. A 7. és 8. ábrán oly berendezés van föltüntetve, melynek segélyével a cellák fenekei egyidejűleg eltörhetek, oly célból, hogy a szerkezetet valamely meghatározott helyzetben rögtönösen alámeríthessük. A cellák (162 ) fenekei a nem mély gyűrűs (161 ) vályúval és a (18) mélyedéssel vannak ellátva, melyben a (19) robbanó töltés van elrendezve. A töltések valamely elektromos áramforrással úgy vannak kapcsolva, hogy egyszerre gyújthatok, miáltal az összes | cellák fenekei a gyöngített (161 ) részen ' egyszerre eltörnek és a cellákbá víz lép, ami által a szerkezet alámerül. A cellák (16) fenekei a (20) bordák útján merevíthetők. A legalsó cellasort oly vékonyan képezhetjük ki, hogy a cellafalak részben eltörnek, ha a szerkezetet egyenetlen fölületre hozzuk. A találmány tárgyát képező cellás szerkezet úgy is képezhető ki, hogy úszóhidat alkosson, melyen a többi elem fölépíthető. A híd gyanánt szolgáló elem időnként alámeríthető, hogy a ráépített újabb elemet eltávolítsuk. Ezen célból a hídban szelepeket rendezünk el, melyeken át a cellákba vizet bocsátunk. A híd celláit csoportokra oszthatjuk úgy, hogy az egyes csoportokba levegő szivattyúzható be, vagy azokból víz szivattyúzható ki, ami által a hidat közel vízszintesen tarthatjuk vagy billenthetjük. Az új elemet ezután a híd alámerítése által eltávolíthatjuk és a hidat ismét fölemelhetjük, pl. azáltal, hogy a cellába levegőt szorítunk be, mire a híd más célra fölhasználható. A találmány tárgyát képező cellás szerkezet könnyű és úszni képes, emellett azonban szilárd is. A szerkezetnek rázással való előállítása és az építmény cellás kiképzése a szerkezetet képessé teszi arra, hogy pl. gátnak használva, nagy igénybevételeknek ellenálljon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás töltések, gátak, úszóállványok, alapozások és más műtárgyak előállítására, azáltal jellemezve, hogy merevített betonból hatszögletes cellákat állítunk elő, ezeket egymásra rakjuk és összekötjük, ami. által épitkezési elemeket kapunk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy először is alaprészt állítunk elő, ezen fémbetétekkel ellátott betonból álló pilléreket emelünk, a szomszédos pillérek merevítő betétjeit összekötjük és a merevítéseket betonfalakba ágyazzuk, hogy