58209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között

nyílásain áthalad. Ha szükséges, a csigaházalakú köpenyben a gázba folyadék vagy gőz vezethető be, oly célból, hogy ezen szakaszban előzetes kezelést eszközöljünk és hogy például a beáramló gázból lefelé ömlő vízáram segítségével nagyobb részecskéket eltávolítsunk. A lyukazott (a) köpenynek nem kell föltétlenül helytállónak lennie, hanem tetszőleges irányban forgathatóan is elrendezhető, a forgatás pedig tetszőlegesen elrendezett korong ós szíj vagy:" más efféle útján történhet. Sőt ha az a tok szabadon foroghat, a beáramló gáz örvénylő hatása által is forgatható. A 3. ábrán föltüntetett berendezéssel végzett kísérletekből, kitűnt, hogy a tok ellenkező irányban forog, mint ahogyan az örvénylő gázáramok és a folyadékáramok annak belsejében forognak, ha a berendezésen ventilátor segítségével levegőt szívatunk át.. A 3. ábra forgótok alkalmazásának lehetőségét mutatja. A folyadék az (a) tok tetején lévő csatornába ömlik és a tokba a teteje körül lévő alkalmas (s) nyílásokon át folyik. A folyadékot a tok fenekén lévő (21) nyílásokon át vezetjük ki és azt a (22, 23) teknő vagy vályú fogadja be, melynek túlfolyató csöve van. Ez esetben föltételezzük, hogy a folyadékot fölemelni és a berendezésen újból átvezetni kívánjuk. Ezen célra a görbített (24) csövek vannak alkalmazva, melyeknek belső (25) végei merítő csövek alakjában a kellő irányban hajlítva a (22) teknőben lévő folyadékot az (a) tok forgása következtében fölemelik; a folyadék ezután a centrifugális erő hatása alatt fölszáll és a tok (26) tetején a tokkal összeköttetésben lévő csatornába ömlik. A folyadék emelésére tetszőleges számú (24) cső alkalmazható, de tapasztalás szerint egymással átmérőirányban szemben elrendezett két cső elégséges. A 3. ábra szerint a tokot a (27) kerék vagy tartó tartja, melynek (28) tengelye a (27) kerékhez hasonló alakú (29) vezetékelemen áthaladva, mélyebben a talpcsapággyal ellátott hasonló (30) elemen nyugszik. Az (a) tok forgása a folyadék és a gáz között való kölcsönös hatást növeli és a példaképen említett folyadékemelésen kívül egyéb célokra is fölhasználható. Ha a (24) emelőcsövek nincsenek alkalmazva vagy nem emelnek föl elég folyadékot, az (a) tók tetején lévő csatornába folyadékot, vezető berendezés helyett vagy kívüle egy vagy több (20) cső alkalmazható. Az 5. ábrán látható elrendezésnél a gáznak folyadék által több szakaszban fokozatosan való kezelésére három körkeresztmetszetű (a, al, a2) köpeny van egymásba elhelyezve. Három helyett természetesen tetszőleges számú központos köpeny alkalmazható. A folyadék bevezetése minden egyes (a a, a2) fal tetején az (r) vályúk fenekében lévő (s) nyílások útján, kivezetése pedig a tok fenekéből az (o) csöveken vagy tetszőleges módon történik. Ezenkívül a folyadék a belső köpenyek nyílásaiból kifelé a külső köpenyekre vagy a folyadék és a gáz kölcsönös hatásának a külső köpenyekben lévő övébe szívatható. A gáz fokozatos kezelése más módokon is foganatosítható, pl. úgy, hogy a gázt az 1. ábrán látható több, teljes berendezésen fokozatosan vezetjük át, ami ezen berendezéseken egymásután való átszívatás vagy átayomás útján történik. A 6. ábra (31) süveget mutat vázlatosan, amely a gáznak a köpeny egy részére való vezetésére alkalmas berendezés a köpenyének egy részét veszi körül, míg a köpeny többi részére légköri levegő vagy más gáz szabadon áramolhat. Ez oly esetben előnyös, amikor a berendezésbe két vagy több gázt kell keverni vagy tisztátlan és meleg levegőt tisztítani, hűteni és bizonyos mennyiségű, aránylag tiszta levegővel kell keverni. Ez esetben a tisztátalan levegőt a belsejében alkalmas csapólemezekkel ellátott (w) csövön vezetjük be a berendezés (31) süvegébe; a berendezés például az épület tetején rendezhető el. A levegő a berendezésben való kezelése után a már leírt módon a szélcsövön át ismét lefelé halad. A (31) süvegben ajtó alkalmazható, melyet ki lehet nyitni, ha a (w) cső zárva van úgy, hogy a külső levegő vagy az illető gáz az egész (a) tokba bebo-