58209. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kölcsönös hatás létesítésére folyadékok és gázok vagy gőzök között

- 6 — csátható. A 6. ábrán föltüntetett elrendezés helyett a berendezés tetejére az (a) toknál nagyobb átmérőjű hengeres süveg is illeszthető, mely az (a) tok tetszőleges magasságáig terjedhet lefelé. A süveg beállíthatóan képezhető ki avégből, hogy a két különböző gáz mennyiségének arányát meg lehessen szabni. A nyílásoknak a 7—10. ábrán látható alakja nem szorul bővebb magyarázatra. A 7. és 8. ábrán föltüntetett nyílások a tok (a) falának (b) részeiből való kivágás vagy nyírás és kisajtolás útján a már említett módon készülnek úgy, hogy bebocsátócsatornákat képeznek, melyek a tok falának görbületéhez megközelítőleg érintőirányúak. A 7. és 8. ábrán a nyílások egymástól nagyobb távolságban vannak, a 9. ábrán pedig kisebb nyílások egymáshoz közelebb fekszenek, ami esetleg előnyösebb a folyadéknak a beáramló gáz sűrűbb hatása alávetésére, midőn a tokban a keringés végbe megy, továbbá ezen elrendezésnél a tok falán kevesebb sima fölület marad, mely fölött a folyadék szétoszlatás nélkül ömlik végig, úgyszintén ily módon több kisebb gázáram képződik. A (b) kiemelkedések tetszőlegesen az (a) tok külső vagy belső falán alkalmazhatók. A A10.- ábrán látható (32) nyílások az aránylag vastag (a) lemezből ennek fölületéhez szög alatt vannak kicsákozva úgy, hogy a gáznak a lemezen való átbocsátására megközelítően érintőirányú nyílások keletkeznek. Ha a nyílások élei általában vastagok, előnyös ezen éleket megvékonyítani vagy lekerekíteni, hogy bármily nagy folyadékcsöppeknek ezen éleknél való összegyülemlését megakadályozzuk. A nyílások élei, bizonyos mértékben egymás fölé nyúlhatnak úgy, mint a 10. ábra mutatja, vagy pedig a 7—9. ábrán látható módon a nyílások az elemek ellapítása és megnyújtása által képeztetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadékok és gázok vagy gőzök között kölcsönös hatás létesítésére, jellemezve oly fallal ellátott tok , által, mely fal általános körvonalaiban görbítve van és sok aránylag kis nyílással bír, melyek a gázok áramát a fal belső fölületéhez megközelítőleg érintőirányban bocsátják keresztül, mimellett berendezések vannak alkalmazva folyadéknak a tok falához vagy annak közelébe való bevezetésére és a gáznak az érintőirányú nyílásokon át való beszívására vagy behajtására, miáltal a tok belsejében érvénylő áramok keletkeznek ós a folyadék szétoszlik és gázzal keveredik, mire azután a gáz kiáramlik és a folyadéktól teljesen vagy részben elválik. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tok körkeresztmetszetű és tengelyével előnyösen függőlegesen van elrendezve, (a) köpenye pedig a gázt a tok belső fölületére vezető, érintőirányú (b) lyukakkal vagy csatornákkal van ellátva, mimellett berendezések vannak alkalmazva a folyádéknak az (a) köpenyfal egyik végéhez való vezetésére és a fal fölülete fölött való szétoszlatására, valamint a gáznaka tok közepénél vagy ehhez közel való kiszívatására -vagy kihajtására. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a toknak az érintőirányú nyílásokkal ellátóit, görbe falon kívül eső részében elrendezett fékező vagy ütköző berendezés által, mely úgy van elrendezve, hogy a tokból a kibocsátó vezetékhez áramló gáz forgó mozgását fékezi vagy megszünteti. 4. A 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a berendezésnek érintőirányú nyílásokkal ellátott, körkeresztmetszetű (a) falát csigaházalakú (u) tok vesz körül, mely a gázt az érintőirányú (b) nyílások külső végeihez vezeti. 5. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fölület, melyen vagy melynek közelében a kölcsönös hatás végbe megy forgathatóan van elrendezve úgy, hogy