58038. lajstromszámú szabadalom • Újítások diffúziós injektorkon
— 2 — Az 1. ábra a legrégebbi legegyszerűbb szerkezetet mutatja, melynél az (a) tok alakja hengeres. A 2. ábrán az (a) tok középen kissé meg szűkítve, azonban a megszűkítés az alábbiak szerint csak a legmérsékeltebb határokon belül tartandó. A 3. ábra az 1. ábra egy módosítását mutatja, melynél a (d) gőzfúvóka előtt az (a) tok hossztengelyében egy többé vagy kevésbbé szűkített (f) fúvóka van elhelyezve. Az (f) fúvóka külső fölülete és az (a) tok belső fölülete kellő széles gyűrűalakú (g) utat képez a lé részére. Az (a) toknak azonban minden esetben szabad átbocsátókeresztmetszettel kell bírnia, melynek lehetőleg egyenlőnek kell lennie a (b) és (c)-nél csatlakozó lécsövek keresztmetszetével és pedig következő okokból: Egy diffúziót,elep üzeménél a diffuzőröknek túlnyomóan nagyobb számával hidegen dolgoznak, miért is a hozzájuktartozó diffuzió-injektorok teljesen gőz nélkül tartatnak és előnyösen csak az utolsó, többnyire a négy utolsó diffuzőrben, — melyeken a lének végleges kilépése előtt át kell haladnia, — végeznek a gőzzel táplált diffuzióinjektorok segélyével fokozatos légmelegítést körülbelül 75 C°-ra. Ebből kitűnik, hogy a diffuzió-injektoroknak túlnyomó száma ily módon csak az j összekötőcsővezetékek része gyanánt tekintendő, melynek épúgy mint magának a vezetékeknek nem szabad keresztmetszetszűkítéssel bírnia, mert máskülönben nem kívánt nyomásveszteségek lépnének föl. Minthogy azonban az egyes diffuzőrök folytonosan fölváltatnak, amennyiben az utolsó üzemállapotban lévő diffuzőr kiüríttetik, míg egy szeletekkel újólag megtöltött diffuzőr a telep első * diffuzőrje gyanánt kapcsoltatik be, ennekfolytán minden egyes diffuzió-injektor fölváltva működésbe és működésen kívül kerül, miért is az öszszes diffuzió-ky'ektorok teljesen hasonlóan szerkeaztendők. Minthogy pedig az is megtörténik, hogy a diffuzőr a diffuzió-injektor tokján át üríttetik ki. mely esetben ellentétes áramlás lép föl, ennekfolytán világos, hogy az injektortok keresztmetszűkítései ez okból is elkerülendők, nehogy a diffuzőr kiürítésének tartama jelentékenyen meghosszabbíttassák. Ezekután áttérhetünk az 1—3. ábrákban föltüntetett diffuzió-injektorok hátrányainak ismertetésére, mimellett nemcsak megcáfoltnak hanem tévesnek fog bizonyulni azon eddigi fölfogás, mely szerint az említett készülék a lé melegítésén kívül annak mozgását is gyorsítja. A lécsővezetékben, tehát a diffuzióinjektor (a) tokjában is a gyakorlati esetek szerint a lésebesség másodpercenként 0-6—0.7 m. Föltéve, hogy a (d) fúvókából kilépő gőzsugár másodpercenkénti sebessége, kicsire véve, 300 m., úgy a lésebespg a magas gőzsebességet figyelembe véve jesen elhanyagolható, tehát a lé nyuga>an lévőnek vehető, jengelyirányban nagy sebességgel kilépd Ég ezenkívül rendkívül kedvezőtlenül tó gőzsugár a nyugvó, nagy ellenállást íí^^tó lében örvénylőmozgást kap és elterelte1|l|, ami az 1. és 2. ábrán (h) nyilakkal vanklölve. Itt formális vízgomolyagok képződnMk, melyek az előző diffuzőr felé visszalöIcSjöket fejtenek ki. A 3. ábrán Eltüntetett látszólag jobb, módosított kiviti®glaknál, melynél az elékapcsolt (f) fúvókaötolytán a gőz tényleg gyorsabban csapódiwa e. szintén nem kerüitetnek el a föntemlífiBk jelenségek, melyek az (i) nyilak által vanflfc jelezve. Itt első sorban élénk lékörfolyaMÜtépződik magában a diffuzió-injektorbanPIhely körfolyam az előző diffuzőr felé terjedő visszatorlódásokal jár. Ezekhez a hátrányos jelenségekhez a léhőmérséklet emelkedésénél még kellemetlen kattogó zörej járul, aminek oka abban áll, hogy a gőz lecsapódóképessége a melegebb lé által rosszabbodik. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az 1—3. ábrákban föltüntetett készülékek teljesen tévesen neveztetnek diffuzióinjektoroknak, mert ezek a fönti beigazolás
