58017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üveghengerek húzására folytonos üzemben
nak szerelve, mely keretekben két-két a (25) csavarorsókat körülvevő csavarházat képező (31) pofa van vezetve, melyek a csavarorsóhoz szoríthatók (2. ábra jobb oldal) és attól eltávolíthatók (2'. ábra bal oldal). Mihelyt a (23) hengert a (28) szalagokkal megfogtuk és a (31) pofák a (25) csavarorsókhoz szoríttattak, a (30) keretek a forgó csávarorsók mentén fölemelkednek és a hengert magukkal viszik. Ezen szerkezetnek a húzótányérból kisugárzó hő elleni megvédésére a (32) azbesztlemez szolgál, melyen a húzandó henger átbocsátására megfelelő nyílás van hagyva. A húzott üveghengerben a légköri nyomásnál valamivel nagyobb nyomást kell föntartani, hogy a henger átmérője állandó maradjon. E célból a hengert fölül el kell zárni és beléje sűrített levegőt vezetni. Az elzárásra egy rugalmas azbesztkoszoruval ellátott (33) korongot alkalmazok, melynek egy példaképem kiviteli alakja a 4. és 5. ábrákon van részletesen föltüntetve. A (34) azbeszttömlő két (35, 36) tárcsa közé van befogva. Az alsó (36) tárcsa közepén lévő nyíláshoz a (37) cső csatlakozik, melyet egy második rövidebb (38) cső vesz körül. Az utóbbinak alsó végére a (35,36) tárcsák közé foglalt fogazott kerületű (39) korong van erősítve. Ezen korong fogazott széle és a (34) azbesztömlő között a (40) abroncs és a vele csuklósan összekötött V-alaku (41) rugók vannak elhelyezve. Az utóbbiak egyik szára a (39) korong fogazott kerületéhez, másik szára a (34) tömlőhöz támaszkodik. | A (38) ^csőnek elforgatásával a rugók feszültsége és ez által ezen tömítő korong átmérője szabályozható. E célra a (38) cső a (42) fogantyúval van ellátva. A (33) elzáró korong fölé a húzott üveghenger (kezdetben rézhenger) tolatik (1. ábra) és a (41) rugók annyira feszíttetnek meg, hogy az ázbeszttömlő a húzott henger köpenyéhez simuljon, de a henger fölhúzását mégis megengedje. A sűrített levegő a (37) csövön át vezettetik a henger belsejébe a helytálló (43) vezetékből, melyhez a _ vele teleskopikusan kapcsolt kétszer meghajlított (44) cső csatlakozik. Ez a (45) csigán függ megfelelő ellensúllyal kiegyensúlyozva és alsó szabad vége a (37) cső fölső végére húzható, illetve ezzel eltolhatóan köthető össze. Ha ez megtörtént, az üveghúzás megkezdhető. A kezdetben kisegítőül alkalmazott rézhenger emelkedésének mértékében darabonként eltávolíttatik, ezután pedig csak üveghenger lesz húzva. A. (24) oszlopok fölső részén a (29, 30) hengerfogó szerkezethez hasonló (29a, 30a) fogószerkezet van a (46) csigákon átmenő kötelekre függesztve. Mikor a húzott üveghenger fölső vége a (37) és (44) légvezető csövek kapcsoló helyének közelébe ért, akkor ezen fogószerkezetet ezen magasságba lebocsátjuk és a húzott henger fölső végét ezzel fogjuk meg. Most az alsó (29, 30) fogószerkezetet bocsátjuk le legalsó helyzetébe és ennek (28) szalagjaival ott fogjuk meg az üveghengert. Erre az üveghengert ezen fogószerkezet fölött elvágjuk, a levágott és a (29a, 30a) fogón függő (23a) hengerrészt fölemeljük annyira, hogy alsó vége a (37) és (44) légvezető csövek kapcsoló helye fölé kerüljön (1. ábra). Ha ez megtörtént, akkor a (44) vezetéket föl kell húzni, hogy a kész (23a) henger eltávolítható legyen. Előbb azonban gondoskodni kell arról, hogy a sűrített levegőnek a (33) zárókorong alá való vezetése meg ne szakittassék. E célból közvetlenül a (37) cső fölső vége alatt egy a 3. ábrán részletesen föltüntetett (47) szelep van elrendezve, melynek (48) nyílását a (49) csapólap zárja el. Ha azonban a (37) és (44) csövek szétválasztása előtt a (43) cső körül forgathatóan elrendezett (50) cső végét a (47) szelep (48) nyílásához illesztjük, akkor a (43) csőbe nyomot sűrített levegő az (50) csőbe nyomulva a (49) csapólapot fölcsappanthatja és a (37) csövön át fog a (33) korong alá hatolni. A forgatható (50) cső kampószerü vége a (47) szelephez forgatva azt félig körülveszi. A másik oldalról az (50) csőhöz hasonló (50a) kar van a (43) csővel párhuzamos (43a) oszlopra (2. ábra) forgathatóan szerelve, melynek vége a (47) szelephez for-