58017. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üveghengerek húzására folytonos üzemben

- 3 — gatva annak másik felét veszi körül és az | (50) csővel közösen tartja. | Most a (36) és (44) csövek közti kapcsolat megoldható és a (44) cső a (23a) üveg- I henger fölé húzható (1. ábra), mire az utóbbi alá az (51) kocsit tolva, a (29a) ollókat összecsukva, a henger eltávolítható. Ha ez megtörtént, a (44) csövet ismét összekötjük a (37) csővel, az (50) csövet elforgatjuk, mire a (49) csapólap lecsappan és az üzem a már leírt módon folytatható. A légvezeték átkapcsolását különösen vékonyabb falu hengereknél meg is takaríthatjuk, ha a levágott (23a) hengert egyik alkotója mentén fölhasítva és kissé szétnyitva húzzuk ki a (44) cső mellett, melyet ez esetben célszerű ovális vagy más efféle lapos keresztmetszetűre készíteni. A húzószerkezetnek a 6. és 7. ábrákon föltüntetett kiviteli alakjánál a hengerfogó szalagok elhagyattak és az üveghenger megfogására a beléje helyezett zárókorong alkalmaztatik. E mellett ennek koszorúját annyira kell megfeszíteni, hogy a henger köpenye ne csúszhasson el rajta. Ezen kiviteli alaknál csak egy oldalon van szükség a (24) vezető oszlopra és (25) csavarorsóra, továbbá nincs szükség az előbbi kiviteli alaknál alkalmazott hengerfogó szalagokra. Ennélfogva a (30) keret csak a csavarmenetes (31) pofákkal van ellátva. Ha ezek meglazíttattak, akkor a (30) keret az (52) csigákon átvezetett (53) drótköteleken függ. E mellett a (30) keret még az (50, 50a) átmeneti légkapcsolókat is hordja. Ezen kereten kívül még két hasonló (30a) és (30b) keretet kell alkalmazni, a melyek hasonlóképen vannak fölfüggesztve. A sűrített levegő vezetésére az alsó (54) csőből kiágazó csövekhez teleskopikusan kapcsolt (55) és (55a) csövek szolgálnak (7. ábra). Az (55) csőben teleskopikusan eltolható fölső (56) könyökcső a (30b) kerethez van erősítve és a vízszintes ágának végére erősített karmantyúra a függélyes (57) cső van az (58) forgantyúnál fogva elforgathatóan szerelve. A légvezeték másik (55a) szárában a fölső végén szintén könyökbe hajlított és a középső (30a) kerethez erősített (56a) cső van teleskopikusan vezetve. Az (56a) cső vízszintes szárának végére az (57) csövet átbocsátó (58) hüvelyes gyűrű van esősítve, mely az (59) üres hengert és az ennek alsó széléhez csatlakozó második hengertartó (33a) korongot hordja. A (33) hengertartó koronghoz csatlakozó (37) cső itt rövidebb, mint az előbbi kiviteli alaknál és szintén el van látva egy (47) váltószeleppel. Az üveghúzás megkezdésekor a (23) rézhengert a (33) korong fölé tolva és ennek rugóit megfeszítve megfogjuk. Ez után az (56, 57) csöveket lehúzva, az utóbbit az (58) fogantyú elforgatásával a (37) csőhöz kapcsoljuk, mire a (30b) keretbe foglalt, csavarmentes pofákat a (25) csavarorsóhoz szorítjuk és az utóbbit forgató hajtóművet megindítjuk. Mikor a húzott üveghenger akkora darabja ér az (51) kocsi pályája fölé, a mek; korát abból levágni akarunk, akkor a középső (30a) kerettel az (56a) csövet és (33a) fogókorongot iesziilyesztjük közvetlenül az alsó (33) korong fölé és az előbbit megfeszítve, az utóbbit meglazítjuk és a (30b) kerettel lesülyesztjük az (51) kocsi pályája alá, mire mindkettőt megfeszítjük. A (33) korong sülyesztése közben annak megfeszítéséig az (56a) csövön át is bocsátunk sűrített levegőt az üveghengerbe. Ezután a (33) korong fölött az üveghengert elvágjuk és az elvágott darabot a (30a) kerettel fölhúzzuk a kocsi pályája fölé. Most az (55, 55a) csövek körül forgatható (50, 50a) karokkal a (37) cső (47) szelepét megfogjuk és a (31) pofákat, valamint a (33) korongot megfeszítjük. Erre a (37) és (57) csöveket szétkapcsoljuk és az utóbbit a (30b) kerettel fölhúzzuk a (33a) korong fölé, mire az utóbbit is meglazítjuk és a (30a) kerettel együtt fölhúzzuk úgy, hogy a (23a) üveghenger továbbíható legyen. Ha az megtörtént, akkor a (30b) kerettel az (56, 57) csövet ismét lesülyesztve, az utóbbit a (37) csővel kapcsoljuk és a (30b) keretbe foglalt csavarmeneí tes pofákat megfeszítjük, mire az (50, 50a)