57915. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel működő erőgép

elrendezve, mely a (18) légvezetéknek egy­mással szemben lévő falaiban van forgat­hatóan ágyazva és egyik végén a (38) emelőkarral van ellátva. Ezen szelep a le­vegőnek a keverőkamrába való áramlását szabályozza. A hasonlóan kiképezett (38) szelep a (39) szeleporsó útján a szeleptok oldalirányban elágazó (11) részének falai­ban van forgathatóan ágyazva és egyik végén a (40) emelőkarral van ellátva. A (36) és (39) szeleporsókon megerősített (37) és (40) emelőkarok a (41) rúddal állanak összeköttetésben, mely rúd osztott és az egyik végén csavarmenetes; ezen csavar­menetekre a (42) csavaros karmantyú csa­varolható, mely a (43) járomra van erősítve. A (43) járom az U-alakú (44) kengyelbe megy át, mely a (40) emelőkarra van erő­sítve és mely különben a gép önműködő szabályozóberendezésével állhat összekötte­tésben úgy, hogy a szabályozó bizonyos mértékben a (35) légszelepet és a tüzelő- : anyag keverékének (38) szelepét befolyásolja. A (381) kipuffogási szelep a gép által mozgatott valamely résszel, pl. a (391) emelő útján állhat összeköttetésben úgy, hogy ezen szelep megfelelően vezéreltetik. A kipuffogási szelephez a (371) kipuffogási cső csatlakozik, mely az égési kamra alsó részétől fölfelé vezet. A munkahenger oldalán az 5. ábrán lát­ható víztáplálóberendezés van alkalmazva, mely állandó fölszínnel működik és a (401) tartályból áll; ezen tartály alsó vége a gyűrűalakú vízkamrával van- összekötve, mely a munkahengert veszi körül. A (401) tartálynak az említett (5) vízköpennyel való közlekedése a (411) csatornán át történik, melynek (421) visszacsapó szelepe az (5) víz­köpeny felé nyílik. Ezen (401) tartály a vi­zet a (33) túlfolyató csőből kapja, mely a <15) gyűrűs tartály (31) vízkamrájába torkol. A (401) tartályban a (431) túlfolyató cső van elrendezve, mely a (441) vízcsapó sze- j lepen át a (6) víztartályba vezet vissza. A (45) vízkeringési szivattyú a gépáll­vány (46) kengyelében van elrendezve és (47) dugattyúja a (48) rúd vagy efféle elem útján a (49) excenterkoronggal áll össze­köttetésben, mely a gép tengelyén van el­rendezve. Ezen szivattyú, illetőleg az (50) szeleptok a vizet a (6) víztartályból az (51) beömlési csövön át kapja és az (52) kiöm­lési csövön át fölfelé és pedig az (53) kon­denzátor fölső végéhez szállítja; az (53) kondenzátor alsó vége az (54) permetező vagy csurgató csővel van összekötve, mely a (6) tartály fölső vége fölé nyúlik. Az (53) kondenzátor alatt az (52) csőből elágazó (55) cső a (32) csővel van összekötve, melyen át a víz ismert módon a karburá­tor vízkamrájába jut. A kondenzátor fölső részétől a kondenzátor hengerét körülvevő vízkamrának körülbelül közepe táján az (56) vízkibocsátó cső ágazik el, mely, amint az 1. ábra mutatja és amint később leírjuk, munkahenger vízköpenyével van összekötve. A (31) kamrában létesített vízfölszín a tüzelőanyagnak a (28) kamrában lévő föl­szinénél mélyebben fekszik, azonban a mindkét kamrával összekötött tűsszelepek megközelítően ugyanazon vízszintes síkban vannak elrendezve. A (40) tápláló tartály­ban, mely a hűtővizet a munkahenger kö­rül alkalmazott vízköpenybe szállítja, a víz fölszine ezen köpenytér fölső részével kö­rülbelül egy magasságban van. Minthogy a gép megindításánál a hen­gernek és az elégési kamrának hőmérsék­lete oly kicsiny, hogy súlyos folyékony tüzelőanyagok helyes elgázosítására nem elégséges, az indításhoz gazolint vagy más, könnyebben elgázosítható folyékony tüzelő­anyagot kell alkalmazni; ha pedig az el­égési kamra már fölhevült, a gazolin be­vezetése megszűnik és az üzem további fönntartására csak kerozén szolgál. Ha esetleg az éghető keverék egy részét víznek kell képezni, mi mellet^ kerozén vagy nyersolaj használtatik és pedig azért, hogy nagy kompresszió esetén előgyújtás be ne következzék, a (34) tűsszelepnek j kisebb vagy nagyobb mértékben való nyi­tása által szabályozható vízmennyiség ve­zettetik be. A gép sebessége a (38) fojtószelep se­gítségével szabályozható, mely szelep ki­sebb vagy nagyobb mértékben nyílva a

Next

/
Oldalképek
Tartalom