57915. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel működő erőgép
teverő-kamrából a (7) beömlési szelephez váló átáramlását szabályozza úgy, hogy a gép szívólökete közben a hengerbe szívott éghető keverék mennyisége megfelelően változik. Az éghető keverék beömlését fojtó (38) szelep a levegőnek a keverőkamrába való áramlását szabályozó (35) szeleppel oly módon van összekötve, hogy a két szelep egyidejűleg mozog és mindkettőt a gép szabályozó berendezése vezérli. A keverőkamrában az evakuálás mértéke a légfojtó szelep mozgásától, illetőleg beállításától függ, amit pedig a gép terhelése, illetőleg a hengerben fönnálló evakuálás mértéke határoz meg, ba a töltés a (7) beömlési szelepen jut be. Ha a gép egész terheléssel működik és a tüzelőanyag legnagyobb mennyisége szükséges, a keverőkamrába előnyös több vizet bevezetni. Ha ellenben a terhelés bizonyos határokon fölül csökken, a bevezetett víz mennyiségét megfelelően kell csökkenteni és pedig a bevezetett tüzelő anyag mennyiségével arányo- ' san. Mindkettőt azonban a keverőkamrában fönnálló evakuálás mértéke határozza meg. i Ha a gép aránylag nagyon kis terheléssel vagy egyáltalában üresen jár, előnyös kevés vagy éppen semmi vizet sem bevezetni, mert különben a keverék túlságos mennyiségű nedvességgel volna telítve úgy, hogy az elégetett gázok hőfoka és ezáltal a henger hőmérséklete is csökken, minek folytán a keverék nem szabályosan gyuladna meg. Ennek megakadályozására a találmány értelmében a megfelelő tartályban a víz fölszlne mélyebben fekszik, mint az illető tartályban az olaj fölszíne, ellenben a két befecskendező-fuvóka egyenlő magasságban van elrendezve úgy, hogy a keverőkamrában lévő evakuálás mértéke nem elég arra, hegy a megfelelő (34) befecskendezőfuvókából vizet szívjon föl, ha a gép kis terheléssel működik. Ily gépeknél a tüzelőanyag elégésénél fejlődő hő legnagyobb része, amennyiben a körülfekvő falakra vitetik át, axon térben, mely a henger födélé ég a dugattyú belső vége között van és mélyei rendeÉIU elégési térnek nevessek, fejti ki h»tá«lt ét pedig a töltés gyújtásánál. A robbanás után a gázok hőmérséklete gyorsan és folytonosan csökén oly mértékben,. amint a dugattyú erőlöketet végez. Ennek következtében a henger azon részeinek falai, melyek a dugattyú munkalöketének folytatása közben érintkeznek a gázokkal, aránylag kevéssé hevülnek föl, mig a tulajdonképeni elégési kamra falai nagy hőmérséklet hatása alatt állanak. A henger falainak ezen egyenlőtlen hevítése a hen-. gerköpenyben áramló hűtővízben egyenlőtlen hőelosztást okoz. A. hűtővíz azon része, mely az elégési kamra körül áramlik, forrási hőfokig hevíttetik, a henger nyitott vége körül áramló vízrészek ellenben alig hevíttetnek föl. A henger fejéhez közel fejlesztett gőz párnát képez, mely a vizet a kiömlési csőhöz, innen a vízszintes (56) CBövön át a kondenzátorba és végül a (6) készlettartályba hajtja. A gőznyomás által kihajtott víz kiömlése után végül a gőz következik, míg a nyomás, teljesen ki nincsen egyenlítve. A víznek a vízköpenyből való kiömlése és a nyomás kiegyenlítése után az állandá fölszinnel működő (401) tartályból hideg víz: ömlik be, mely a hengert pillanat alatt lehűti; rövid idő múlva azonban az egész folyamat ismétlődik. A víz beömlését és a gőzzel együtt való kiömlését az elégő gázok által fejlesztett hő okozza. Ezen gázok térfogata a gép terhelésétől függ. A kiömlő víz és gőz azonban a leírt folyamatnak egymás után következő szakaszaiban a hőfölösleget nagyon gyorsan vezeti el, de csak oly mértékben, hogy az; elégési kamrában, illetőleg az ezt körülvevő falakban megközelítően egyenletes hőmérséklet a gép változó terhelésénél is önműködően áll fönn. Azon eszközök, melyek segítségével fölváltva elpárologtatás és ezáltal a hevített Víz és a gőz egy részének gyors eltávolítása eszközölhető úgy, hogy ezután a (421> visszacsapó szelep mögött lévő (401) kamrából hidegebb víz ömlik be, szintén jelen találmány hatáskörébe tartoznak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel működő erőgép, melynél a munkahengert vízköpeny veszi körül,