57905. lajstromszámú szabadalom • Varrószerkezet cipővarrógépek számára
emeltyű, a (23) hajtókar és a (20) ártartó oldalirányban együtt mozognak a menesztőemeltyűvel. A (24) szögemeltyű oldalirányú mozgását lehetővé teendő a szögemeltyű karját a görbületi tárcsa által mozgatott (25) emeltyűvel összekötő (12) csuklórúd mint keresztfej van kiképezve és a szögemeltyű karjával a (27) csap segélyével van összekötve, melyen a (24) szögemeltyű oldalirányban eltolódhatik. A (12) csuklórúd egyik oldalával a tűt mozgató szerkezetnek (6) csuklórúdjához, másik oldalával pedig a gépkeretnek (28) fölületéhez fekszik, mely a (12) csuklórúd ezen oldalának fölfekvési fölületéül szolgál. A (12) csuklórúdnak tehát egyik oldala a (6) csuklórúdon, másik oldala pedig a (28) fölfekvési fölületen talál vezetést és így nagy sebessége dacára, simán mozog anélkül, hogy a közte és az oldalirányban elmozgatható (24) szögemeltyű közötti összeköttetést veszélyeztetné. A (29) bevágásvezető (1. ábra) alakja és elrendezése a cipőtalp bevágásának megfelelő, működése pedig ismeretes, vagyis úgy van szerkesztve, hogy az előremenesztés közben az árral együtt mozog és ezenkívül a cipőhöz közeledő és attól távolodó mozgást is végez. A bevágásvezető a (21) tömbbel (10. ábra), melyre az ár is szerelve van, a (30) csavar (1. ábra) és függőleges hasíték segélyével van összekötve, azon célból, hogy a bevágásvezető a tű pályájához képest függőleges irányban a megkívánt helyzetbe hozható legyen. A (21) tömb a (22) menesztőeineltyűvel a (31) csavar és függélyes hasíték útján szintén beállíthatóan van összekötve, hogy az ártartó függélyes beállítása lehetséges legyen, ami a (22) emeltyűben elrendezett, a (21) tömb fölső részére ható (32) állítócsavar segélyével történik. A (21) tömb' állításával az ár és a bevágásvezető helyzete együttesen változtatható a tűéhez képest anélkül, hogy azoknak máshoz viszonyított helyzete megváltoznék. A bevágásvezető és a (21) tömb közötti beállítható kapcsolat lehetővé teszi szükségé esetén a bevágásvezető és ár egymáshoz viszonyított helyzetnek változtatását. A (22) menesztőemeltyű akként van elrendezve, hogy az oldalirányban mozogva az ár és a bevágásvezető révén a munkadarabot előremeneszti és azután ezen részeket eredeti helyzetükbe viszi vissza. Ezen célból a menesztőemeltyű (26) forgáscsapjának vége a gépkeretnek egy nyúlványában és a (10) hüvelyben, mely a tűt működtető szerkezetnek (5) szögemeltyűjét hordja, eltolhatóan van ágyazva (5. ábra). A menesztőemeltyűnek oldalirányú elmozgatását a ^23) emeltyű végzi, melynek alsó vége a gép keretén van ágyazva, fölső vége pedig a gép főtengelyére ékelt görbületi tárcsának kerületi vezérhornyában vezetődik (1. ábra). A (33) emeltyűt a (22) menesztőemeltyűvel a (34) csap köti össze, mely a menesztőemeltyűnek egy hasítékába van befogva és a (33) emeltyűnek egy hasítékával kapcsolódik. Ezen csap beállításával a menesztőemeltyű löketének hossza tetszés szerint változtatható. Hogy a részek visszamozgásánál a munkadarab szabadon bocsáttassák, a bevágásvezetőnek csekély mérvű be- és kifelé való mozgása szükséges, ami azáltal van elérve, hogy a (22) emeltyű a (26) forgáscsapon túl meg van hosszabbítva és egy a főtengelyre ékelt görbületi tárcsának közvetlen behatása alatt áll. A (35) fonálkar (8. ábra) a gépkeretbe ágyazott és a függélyeshez képest kissé ferdén elhelyezett (36) tengely alsó végére van erősítve. A (36) tengely fölső vége a (37) oldalkarral van ellátva, mely a gép keretébe szerelt és görbületi tárcsa által mozgatott (39) tolókához a (38) hajtókar segélyével van hozzákapcsolva. A rajzokban föltüntetett foganatosítási alakjánál tűtörés alkalmával a tűvezető gyakran a fonálkar mozgási pályájába jut, miáltal a fonálkar és tűvezető öss'zeütközése következtében vagy a.fonálkar vagy a tű megsérül. Ezen hátrány kiküszöbölésére a rajzban föltüntetett gép fonálkarját mozgató szerkezetbe egy rugalmas kapcsolat van beiktatva, mely elég erős arra, hogy a gép működése alatt a fonálkarc szabályszerűen mozgassa, de mely utánaenged, mihelyt a
