57721. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölvonószerkezettel bíró elektromos futómacskáknak távolból történő vezérlésére
- 3 -forgattyút a zérusállásába állítjuk vissza és a (3, 4) stb. kontaktusokon át az (n) és (o) motorok munkaáramát állítjuk be, mely a (p) áramszedőn megy át. Mikor a (z) forgattyút az (1) kontaktusra visszaállítjuk, a kapcsolóhenger állását a (k) ampéremérőn leolvashatjuk, anélkül, hogy a (q) vezérlőmétől1 működésnek indulhatna, mert ennek áramát az (i) ellenállás megfelelően gyöngítette. Forgó (q) mótor helyett valamely más mozgató berendezést is lehet alkalmazni, így pl. a (b) kapcsolóelektromágnest is'kiképezhetjük továbbító mágnes gyanánt, mint azt az 5. ábrán ábrázoltuk. A (b) elektromágneshez a (g) kapcsolóvezetéken átvezetett vezetőáram az (r) kontaktuson folyik át és amint a mágnes az (a) kapcsolóhenger kilincskerekét egy foggal elforgatta, fegyverzete az (s) emelőbe ütközik úgy, hogy az (r) kontaktust megszakítja és ennek következtében az elektromágnest árammentessé teszi, tehát a fegyverzet a nyugalmi helyzetébe tér vissza, hová megérkezve, az elektromágnes ismét bekapcsolódik az áramkörbe. Ugyanabban a pillanatban, melyben az (r) kontaktust az emelő megszakítja, a (t) kontaktust is zárja úgy, hogy a vezériőáram most már az (u) ellenálláson megy át. Ennek következtében dacára annak, hogy az elektromágnes ki- és bekapcsolódik, az áramfogyasztás állandó fog lenni. Minthogy az (u) ellenállás ohmos ellenállása a (b) elektromágnes ohmos ellenállásával egyenlő, az áram intenzitása állandó marad ós így a mindenkori kapcsolást az ampéremérőn le lehet olvasni. Bizonyos esetekben előnyös, ha az egyik munkafolyamat elvégzése közben a következő munkafolyamatot előkészíthetjük úgy, hogy mikor valamely folyamat, pl. az emelés befejeződött, a következő folyamat, pl. az egyik vagy másik irányban való haladás azonnal bekapcsolható. Erre a 6. ábrán látható elrendezés nyújt módot. A (v) hajtótengely, melyet a (q) vezérlőmótor hajt, az (a) kapcsolóhengerrel elektromos vagy rugalmas kapcsolatban van, pl. egy (w) rúgó segélyével van összekötve, melyet a (v) tengelyen alkalmazott (x) ütköző a (q) vezérlőmótor megindulásánál összenyom. Az (a) kapcsolóhenger mindaddig, míg az egyik munkát végző mótor áram alatt van, az (y) elektromágnes hatása alatt el van reteszelve és csakis a munkamótorok kikapcsolódásánál válik szabaddá, mikor az (x) ütközőre fekvő (w) rúgó hatása alatt az (e) hengernek időközben történt beállításával előkészített új állásába megy át. A 7. ábrán látható elrendezésnél az eddig alkalmazott egyetlen (b) kapcsolóelektromágnes több (bl—b4) elektromágnesre van fölbontva, melyek mindegyikének bizonyos, a többi elektromágnes ellenállásától eltérő ellenállása van. Ezek az elektromágnesek az (A1—A4) kapcsolókkal vannak fölszerelve és a (Bl—B4) kontaktusdarabokat viselik, míg elreteszelésükre a (Cl—-C4) kilincsek szolgálnak. A négy elektromágnes mindegyike bekapcsolt állásában kapcsolója segélyével az (n, o) emelő- és továbbítómótor egy e gy meghatározott kapcsolását állítja be. A bekapcsolt állásában mindegyik elektromágnest a kilincse mechanikus úton elreteszeli, egyúttal pedig kontaktusa ib záródik, melyen át a következő elektromágnes csévéje áramot kap. A 7. ábrán látható állásban a (b2) elektromágnes van gerjesztve, ennek megfelelően kikapcsolta az előző elektromágnes (Cl) kilincsét úgy, hogy ez a nyugalmi állásába tér vissza és a (b2) elektromágnessel a kapcsolatát e (Bl) kontaktusnál megszakítja. Egyidejűleg azonban a (b2) elektromágnes a (B2) kontaktusnál zárja a következő (b3) elektromágnes áramkörét úgy, hogy ez az elektromágnes önműködően gerjed. Hasonló módon megy végbe a folyamat a többi elektromágneseknél is, míg a kivánt elektromágnes be nem kapcsolódott és a (h) billentyű segélyével a munkás az áramkört meg nem szakította. Az elektromágnesek mozgását ismert módon fékezzük úgy, hogy az egyes kapcsolások mindaddig, míg az indító (h) billentyűje le van nyomva, lassan mennek végbe. Ily módon az egyes áramimpulzusok önműködően terjednek az egyik mágnesről a.
