57641. lajstromszámú szabadalom • Porlasztó egyenletes és korlátlan szélességű sugár előállítására

fcönnyű tisztogatás céljából előnyösen két részből álló tok, melynek keresztmetszete pld. hosszúkás irányú patkóalakú. Ebbe a tokba a sűrített levegőt vezető (b) cső torkollik be a megfelelő pontokon. A tokban •előnyösen egyoldalt nyitott üreges (c) test van ágyazva, melynek hossza és keresztmetszete előnyösen azonos az (a) tokéval. Az üreges test és az (a) tok között megfelelő tér marad szabadon úgy, hogy a sűrített levegő az üreges testet körülfolyhatja. Az üreges (c) test belseje arra szolgál, hogy a porlasztandó folyadékot pld. festéket fölvegye, melyet a megrajzolt foganatosítási alaknál körülbelül ugyanakkora nyomás alatt vezetünk be, mint a sűrített levegőt. A folyadékot az (e) csövek vezetik be a (c) tartályba, melyek egy (d) vezetéktől ágaznak el és az (a) tok (f) tömítőszeiencéiben tolódhatnak el, hogy a (g) csapok .stb. között vezetett (c) üregestestet a tok belsejében oldalirányban a levegő és festék keverési arányának szabályozása céljából be lehessen állítani. Az (a) tokot nyitott, a 2. ábra szerint jobboldali végén egy (h) lemez zárja el, melynek hossza ugyanaz mint a toké és mely célszerűen V-keresztmetszetű. Ennek a V-keresztmetszetű lemeznek csúcsa a (c) üregestestnek megfelelő eltolódásánál ennek hasítékalakú, megfelelően lerézsült (t) szélek által határolt (u) nyílásába léphet be úgy, hogy az ezen a nyíláson át kilépő folyadék a (h) lemez két oldalán egyenletesen oszoljon el. A (h) lemez egész hosszán, kivéve a V-alakú keresztmetszetnek csúcsához legközelebb eső és a (c) üreges test felé fordult részén (i) lyukasztásokkal van ellátva, melyek prizma vagy más alakú (k) púpok között fekszenek. Ezek a púpok, illetve toldatok meneteket alkotnak, melyek a (c) üreges testből jövő folyadékot arra kényszerítik, hogy egyes áramokra oszoljon el, melyeket az (i) furatokon való átmenetüknél az (a) tokból jövő levegő megragad és még finomabb részáramokra bont szét. Az (a) tok előtt egy (m) süveg van fölerősítve, melynek hossza az (a) tok hosszával egyezik meg. Ebben a süvegben foglal helyet az alább leírt soksugarú (n, p) fúvóka és ezek és a (h) lemez között egy (o) kamarát hagy szabadon, mely keverőkamara gyanánt szolgál. Ebbe a kamarába jutnak a (h) lemez (i) furatain átáramló, levegő és folyadék keverékéből álló finom sugarak, melyek még jobban szétoszlanak annak következtében, hogy a sűrített levegő ebben a kamarában már részben expandálódik. Az ekként előkészített és a folyadékot már lehetőleg finoman szétosztva tartalmazó levegő és folyadékkeveréket a soksugarú (n, p) fúvóka porlasztja szét. . Ez a soksugarú fúvóka előnyösen több vonalzóalakú és az (a) tok hosszával egyező hosszúságú lemezből áll, melyek egymás fölé rakva tömbbé vannak egyesítve (3. ábra) es számos csatornát tartalmaznak. Ezek a csatornák akként vannak elrendezve, hogy a levegő és folyadék keverékét lehetőleg messzemenőleg osszák szét, továbbá oly sugarakra bontsák, melyek sorozatonként különböző síkokban fekszenek, mimellett az egy sorozathoz tartozó sugarak iránya célszerűen azonos, a különböző sorozatokhoz tartozó sugarak iránya azonban különböző. így pld. a 3. ábrán látható fúvókának négy sugársorozata van. Az első sorozathoz tartozó sugarak a 3. ábra alapul vételével alulról jobbról fölfelé balra 45° alatt hajlanak, a második és harmadik sorozat sugarai 90° alatt mennek, de egymással szemben el vannak tolva, végül a negyedik sorozat sugarai alulról balról fölfelé jobbra irányulnak és 45° alatt hajlanak a fuvókatest hosszanti tengelyéhez. Ily módon oly sugárnyaláb keletkezik, mely a fúvóka előtt fekvő fölületet föltétlenül egyenletesen és csíkok nélkül mázolja be folyadékkal. A 3. ábrán látható fúvóka pld. három lemezből áll, melyek közül a két szélső (n) lemez azonos módon, a középső (p) lemez pedig ezektől eltérően van kiképezve. Mint az a 4. ábrából kitűnik, az (n) lemezek egyoldalúan hornyolva vannak és nagyszámú, egymást keresztező (g) csatornával van ellátva, melyeknek azonos irányú (r) elvezetőnyílásaik vannak. A (p) lemezen,