57641. lajstromszámú szabadalom • Porlasztó egyenletes és korlátlan szélességű sugár előállítására

mint az az 5í ábrán látható, csak rövid (s) 1 csatornákat kell kiképezni, azonban ezek a csatornák az 5. ábra szerint a lemez mind­két oldalán ki vannak képezye. A (p) lemez két (s) csatornacsoportja egymással szemben eltolva van alkalmazva, az (n) és (p) leme­zeket pedig a 3. ábrán látható tömbbé akként építjük össze, hogy valamely a 4, ábrán látható (n) lemezre akként helyezünk el egy (p) lemezt, hogy ennek (s) csatornái az (n) lemez (q) csatornáinak fölső metszés­pontsorához kapcsolódjanak, mint az a 4. ábrán látható. Ezután a (p) lemezre egy második (n) lemezt helyezünk el oly módon, hogy ennek a lemeznek (g) csatornái met­széspontjainak fölső sorozatához a (p) lemez másik oldalán kiképezett (s) csatornák csat­lakozzanak. Ily módon négy különböző sík­ban elrendezett, három különböző irány felé irányult sugársorozat létesül. Ezek az (n) és (p) lemezek egymásra csiszolt réz­lemezek lehetnek, melyekbe árokalakú, cél­szerűen derékszögű négyszög keresztmet­szetű (g, r, s) csatornák vannak véséssel, maratással vagy más alkalmas módon be­munkálva. Az elérendő célnak megfelelően a lemezek más alakban is kiképezhetők, így pld. ékalakúak is lehetnek, mikor a sugár­sorozatok sem fognak egymással párhuza­mosak lenni, hanem egymást metszeni fog­ják. Az ékalakú keresztmetszetet pld. akkor választhatjuk, mikor a fúvóka összes suga­rait lehetőleg vékony szalaggá akarjuk egyesíteni. Magától érthető, hogy a sok­sugarú fúvókát háromnál több lemezből is lehet összeállítani, így pld. lehetne három (n) lemezt két (p) lemezzel is kapcsolni, mikor a középső (n) lemezt két oldalt kellene (g, r) csatornákkal fölszerelni. Ily módon nyolc különböző síkban fekvő nyolc sugár­sort kapnánk. Egyébként az sem föltétle­nül szükséges, hogy az (n) lemez sugarai a 4. ábrán látható módon fussanak, ezeket pld. a 7—11. ábrán föltüntetett módon is ki lehetne képezni. Lényeges csakis az, hogy a sugarak irányukat lehetőleg sok­szorosan változtassák, hogy a minden irány­változásnál föllépő lökés a fol\adéksugarat lehetőleg kis részecskékre bontsa el. | Az (a) tokba belépő sűrített levegő a üreges testet körülfolyja és ezért melegí­tett, vagy hűtött levegő alkalmazása eseté­ben a (c) üreges testben lévő folyadék gyors fölhevítését, illetve lehűtését teszi lehetővé, vagy melegentartását és azt is megengedi,, hogy a porlasztásnál föllépő elpárolgási hő­veszteségeket kiküszöböljük. A porlasztó működési módja a követ­kező: A sűrített levegőt az (a) tok különböző pontjain vezetjük be a (b) vezetéken (1. ábra), mikor ez a (c) üreges test és az (a): tok között lévő (v) közbe jut (2. ábra). Ha meleg, illetve hideg sűrített levegőt alkal­mazunk, a (c) üreges testben lévő folya­dékot melegen tarthatjuk, vagy fölhevít­hetjük, illetve lehűthetjük, esetleg a szét­porlasztásnál föllépő elpárolgás által oko­zott hőveszteségek elkerülhetők. Az elpárologtatandó folyadék a (d) veze­tékből az (e) csövön jut a (c) üreges testbe, még pedig lehetőleg ugyanolyan nyomás alatt, mint a sűrített levegő az (a) tokba. A (c) üreges testből a levegő a folyadék az üreges testnek ferdén elvágott (t) élei és a (h) lemez által képezett (w) és (x) csator­nákba lép be, hol a (v) kamarából jövő sűrített levegővel találkozik. A (h) lemezek púpjai között lévő menetekben azután a folyadék megoszlik ós számos finom sugár­ban a (h) lemez finom (i) furatain át távo­zik, hogy azután a sűrített levegő expan­dálódása következtében még finomabban oszoljék szét. A folyadék ezután a célsze­rűen bordázott és V-alakú hosszanti bordák képezése céljából előnyösen ferdén elvágott (x) és (y) alsó élekkel biró (n) és (p) leme­zek között hatol át, hogy végül az egyedül nyitva álló úton, az (n) és (p) lemezek kö­zött lévő csatornákon távozzék. Ezékben a csatornákban a folyadék tel­jesen szét porlódik és por alakjában távo­zik három, egymással szemben sugársoro­zatban, melyben a sugarak irányai külön­bözők. Annak következtében, hogy az egyes sugársorozatok sugáriránya különböző, to­vábbá, hogy az ismert fuvókáknál keletkező kúpalak kifejlődése a csatornák négyszög-

Next

/
Oldalképek
Tartalom