57638. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
— 4 -<59) hüvelyből és ennek függőleges (60) csapja körül jobbra-balra elforgatható, tölcséralakú (61) fejből áll, amely 'a belsejében a szintén függőleges (62) csap körül elforgatható, lényegében a tölcsérből kinyúló lapból álló (63) nyelvvel van ellátva. Az (59) hüvelyt az (51) rúdon a (64 rúgó törekszik állandóan a rúd vége felé szorítani, míg elforgatás ellen szintén alkalmas, a rajzban föl nem tüntetett rúgók tartják az (59) hüvelyt a 7. ábrában föltüntetett rendes középhelyzetéb'en. Az (51) rúd a (65) pecekkel van ellátva, mely az (59) hüvely megfelelő (66) hosszhasíték mindkét széle a fogazásszerű (67) bevágásokkal van ellátva. Midőn a kocsik még nincsenek kapcsolatban, az (59) hüvelyek a 7. ábrában rajzolt középhelyzetüket foglalják el, amelyben a (61) tölcsérek (60) •csapjai, valamint a (63) nyelvek is függőlegesek. Az egymásra következő kocsik összetalálkozásánál, amikor közöttük az előbb leírtak szerint a kapcsolódás megtörténik, egyúttal az (51) rudaknak egymás felé néző kapcsolófejei is összekapcsolódnak egymással, oly módon, bogy a szembenálló (61) tölcsérek (68) peremüknél fogva egymásnak fekszenek és közben •egyik tölcsér (63) nyelve a másik tölcsérbe hatolva, annak nyelve mellé helyezkedik el. Az említett kapcsolófejek helyes kapcsolódása akkor is megtörténik, ha a kocsik kanyarulatban állanak és így a szembenéző (51) rudak egymással szöget képeznek, minthogy úgy a (61) tölcsérek, mint a (63) nyelvek is függőleges csapok körüJ kitérhetnek és így jobbra-balra a megkívánt ferdeségbe beállhatnak. Hasonlóképen szabadon beállhatnak a kapcsolófejek a (64) rugók ellenében az (51) rudak hossza mentén is. Az egymásra következő kocsisor kocsijainak kapcsolódása közben tehát az összes (52) rudak is az egész vonaton Végig menő egyetlen rúddá kapcsolódnak össze, amint ezt a 8. ábra föltünteti. Az (51) rumiak eme láncolatában az egyes tagok szorosan egymáshoz csatlakoznak úgj, hogy ha a vonat elején, azaz az (M) mozdonyon 1 lévő (51) rudat hosszirányban eltoljuk, bizonyos azonnal részletezendő mellékműveletek elvégzése után az utána következő összes (51) rudak is eltolódnak és pedig a mozdonytól egészen a lekapcsolandó kocsicsoport első kocsijáig. Az eme kocsin lévő (51) rúd elmozdulását használjuk föl már most arra, hogy az illető kocsi és az előtte lévő kocsiscsoport közötti kocsikapcsolót oldjuk és ezáltal a kívánt kocsicsoportot lekapcsoljuk. Az (51) rudak mindegyikén és pedig a kocsi mindegyik végén e célból egy-egy (69) ütköző nyelv van alkalmazva, mely amint azt a 9. ábra föltünteti, a kocsi illető végé;i lévő kocsikapcsolóhoz tartozó és az (1) vonórúdon elcsúsztatható (32) hüvely (84) nyúlványának pályájába nyúlik le. Az (51) rúd eltolásakor tehát a (69) nyelv a (32) hüvely (84) nyúlványának pályájába nyúlik le. Az (51) rúd eltolásakor tehát a (69) nyelv a (32) hüvely (84) nyúlványába ütközvén azt maga előtt eltolja és ezáltal a lekapcsolni kívánt kocsicsoport és a megelőző kocsi között lévő kocsikapcsolót oldja, tehát a kívánt kocsicsoportot lekapcsolja. Az (51) rudak láncolatának eltolása sokféleképen történhetik. Legegyszerűbben, amint azt a (10) ábra föltünteti úgy, hogy a mozdonyon e célra egy külön (70) gőzhengert alkalmazunk, egy ebben járó (71) dugattyúval és egy a henger födeleiben tömítően járó (72) dugattyúrúddal. A dugattyú előtti (73) hengertérbe a (74) beömlő nyíláson át a (75) gőzcsap, vagy más gőzbeeresztőszerv megnyitása által a mozdony kazánjában rendelkezésre álló gőztérből gőzt bocsátva, a gőznek a dugattyúra kifejtett nyomása a dugattyút és vele együtt a dugattyúrudat is eltolja. E dugattyúnyomást használjuk föl az (51) rudak láncolatának eltolására és e célból a (72) dugattyúrudat vagy közvetlenül kötjük össze a mozdonyon lévő (51) rúddal, sőt a két rúd célszerűen egy darabot is képezhet, vagy ha szükséges, a dugattyúrúdról a nyomóerőt kellő áttételekkel visszük át a mozdony (51) rúdjára. Hogy bármely tetszőleges kocsicsoportot
