57638. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
— 5 -lekapcsolhassunk, vagy ami ugyanaz, a vonatot két kocsi közötti bármely tetszőleges kapcsolónál megszakíthassuk, az (51) rudak eltolásánál csupán ezen egy kapcsolónak szabad oldódnia, a megelőző kapcsolóknak •ellenben változatlanul kapcsolt állapotban kell maradniok. E követelménynek a találmány értelmében azáltal teszünk eleget, hogy az (51) rudak láncolatát az eltolás előtt saját hossztengelye körül akként forgatjuk el, hogy az összes, az oldani kívánt kapcsolót megelőző kapcsolóknál a (69) ütközőnyelvek függőleges helyzetükből oldalt fordulnak és ezáltal a megfelelő (32) hüvelyek (84) nyúlványainak pályájából kitérnek, tehát ez utóbbiak elmozgatása szempontjából hatástalanokká lesznek, míg az oldani kívánt kapcsolónál a (69) nyelv hatásos, függőleges helyzetében megmarad. Az (51) rudak láncolatának elforgatása a mozdonyon lévő (51) rúdnak saját hossztengelye körül való elforgatása által történik. E célból emez (51) rúdra a (76) fogaskerék van szerelve (11. ábra), mely a (77) tengely körül forgatható (78) fogaskerékkel, az utóbbi pedig a (79) tengelyen ülő <(80) fogaskerékkel kapcsolódik. A (79) tengelynek a rajta ülő (81) kéziforgattyú segélyével, vagy más alkalmas módon való megforgatása által forgásba hozzuk a (80, 78, 76) fogaskerekek rendszerét és ezzel a mozdony (51) rúdját is saját hossztengelye .körül elforgatjuk. Hogy emez (51) rúd a mellett hosszirányában eltolható is legyen, közte és a (76) fogaskerék között ék és •ékrovaték-kapcsolat áll fönn. A fogaskerékrendszer forgását a (78) kerékkel együtt forgó (82) mutató egy (83) körbeosztás ' mentén jelzi, mely úgy van megállapítva, hogy (79) tengely egy-egy teljes • körülfordulásának a (83) beosztás egy osztályrésze feleljen meg. A szerkezet további megértése céljából induljunk ki a 8. ábra szerinti vázlatrajzból, melyben (M) a mozdonyt, I, II, III stb. pedig az egymásra következő kocsikat jelentik, (Ki, Kn , Ki U ) a megfelelő kocsik előtti kapcsolók helyét, (al, bl), (a2, b2), (a3, b3) az illető kocsi (51) rúdjának a kocsi elülső 1 illetőleg hátulsó részén lévő (69) ütközőnyelvének helyét, míg (b0 ) a mozdonyon lévő hátsó ütközőnyelv helyét jelenti, végre (cl, dl), (c2, d2) (c3, d3) az egymásra következő kocsik (51) rúdjainak elülső, illetőtöleg hátsó végein lévő, a 7. ábrán föltüntetett és előbb már részletesen leírt kapcsolófejeket, (d„) pedig a mozdony (51) rúdjának végén lévő ugyanily kapcsolófejet jelenti. A kivánt kocsicsoport lekapcsolása előtt valamennyi (51) rúd a rajtuk lévő (d„), (cl, dl), (c2, d2), (c3, d3) stb. kapcsolófejekkel együtt a 7. ábrában rajzolt középhelyzetet foglalja el, vagyis minden egyes (65) pecek az illető (59) hüvely (66) hosszhasítékának középvonalában foglal helyet, amint azt a 12. ábra is mutatja, mely a 7. ábrának az A—B vonal szerinti kissé nagyobb léptékű keresztmetszete. Ha az (51) rudak láncolatát e helyzetből kiindulva hosszirányban eltolni kívánjuk azáltal, hogy az előbb leírt módon a (70) gőzhenger (73) terébe gőzt bocsátunk, az eredmény az, hogy csu^ pán a mozdony (51) rúdja tolódik el, míg a többi kocsikra az eltolódás nem vitetik át, minthogy a mozdony (51) rúdjának (65) pecekje a (d„) kapcsolófej (59) hüvelyének (66) hosszhasítékában csupán üresen elmozdul, anélkül, hogy az (59) hüvelyt is magával vinné. Hogy a mozdony (51) rúdjának eltolásakor vele együtt a rajta lévő (59) hüvely is elmozduljon, ezen (51) rudat a 13. ábrában látható módon (mely ábra a 12. ábrához hasonló keresztmetszet) akkora (x) szöggel kell elforgatni, hogy az (51) rúdon lévő (65) pecek, mely a világosság kedvéért itt ' (65M )-mel van jelölve, az (59) hüvely (67) fogazásának valamelyik fogürébe mélyedjen. A mozdony (51) rúdjának eltolása ekkor átvitetik a rajta lévő (59) hüvelyre, vagyis a 8. ábrában (d0 )-sal jelzett kapcsolófejre és erről egyúttal továbbíttatik az (I) kocsi (cl) kapcsolófejére is. Nem közvetítődik azonban még az eltolás magára az (I) kocsi (51) rúdjára, minthogy eme rúd (65; ) pecekje, mint azt a 13. ábra pontozottan föltünteti, valamint a (cl) kapcsolófej is mindkettő középállásában lévén, az utóbbi
