57638. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

- 3 -tatnak és ennek folytán a már előbb emlí- 1 tett módon a kapcsolás oldása megtörténik. A (32) szán eltolása a kocsi szélességirányában forgathatóan ágyazott (40) tengely két végén ülő (41), illetőleg (42) kéziforgattyúk egyikének, vagy másikának megfelelő értelmű elforgatása által történik. A (40) tengelyen ülő két (43) kar a (44) rudak segélyével a (32) szánnal csuklósan kapcsolódnak és így a (40) tengely megfelelő értelmű elforgatása által a (32) szán hátra tolódik és a kapcsoló a fönt leírt módon oldódik. A kapcsoló oldása tehát, mint látható, oldalról történik és pedig a kocsi bármely oldaláról eszközölhető. I A (26) és (27) forgáscsapok nem helytállóan, hanem az (1) vonórúd függőleges (98) csapja körül forgatható két karú (99) emeltyű végein vannak alkalmazva. Ezáltal elérjük azt, hogy kanyarulatokban, midőn a (3) kampó, tehát vele együtt a (24, 25) emeltyűkarok is az 1. ábrában rajzolt középállásukhoz képest ferde helyzetet kénytelenek elfoglalni, a (28, 29) és (30, 31) szögemeltyűk rendszere szintén kitérhet az 1. ábrabeli középállásából és szabadon elfoglalhatja azt a helyzetet, amelyet a (24) és (25) emeltyűkarokkal együtt alkotott csuklós kinematikai láncolatban a meglevő karhosszak következtében elfoglalnia kell. A kétkarú (99) emeltyű ilyenkor egyik, vagy másik irányban kissé elfordul, a (33) és (34) csapok pedig a (35), illetőleg (36) vezetékek mentén, a (37) és (38) vezetékek pedig a (39) csap mentén megfelelően elcsúsznak. A vonórúd — mint ismeretes — személyvonatokon megfeszítendő úgy, hogy az ütközők egymáshoz szoruljanak. A találmány a vonórúd eme megfeszítéséről is gondoskodik. E célra a vonórúd a kocsi közepe táján meg van szakítva és az itt szemben álló (45) rúdvégek ellentétes csavarmenetekkel vannak ellátva és a megfelelő anyamenetekkel ellátott (46) hüvelybe becsavarva úgy, hogy ez utóbbinak elforgatása által a vonórúd hosszirányban elmozgatható, tehát a kapcsoló megfeszíthető. A (46) hüvely elforgatása a rajta, ékrovatékben eltolható (47) csavarkerék elforgatása által történik, ez pedig a csavarkerékkel kapcsolódó (48) végtelen csavar (49) tengelyének két végén ülő (50) kéziforgattyúk egyikének vagy másikának megforgatása által eszközölhető. A vonórúd utánahúzása tehát szintén oldalról és pedig bármely oldalról történhetik. A találmánynak az eddig leírtakon kívül különleges sajátosságát képezi továbbá egy oly berendezés, mellyel a vonat bármely két kocsija közötti kapcsolat megszakítása, vagyis egy tetszőleges számú kocsicsoport lekapcsolása a mozdonyról eszközölhető. E célra minden egyes kocsin, amint az a 3. ábrában föltüutetett alulnézetből látható, egy-egy, a vonórúddal párhuzamosan elrendezett (51) rúd szolgál, amely a kocsi hosszirányában eltolható és amelyet az (52, 53) rugók tartanak középállásban. Az ábrázolt kiviteii alaknál az (51) rúd hosszirányú vezetése a rúdra erősített (54) vezetőhevederek segélyével történik, amelyek a hosszirányú (55) vezetőrudak mentén elcsúsztathatok. Az (52, 53) rúgók az ábrázolt kiviteli alaknál tekercsrúgók, melyeknek középső egymás felé néző két vége az (51) rúdra erősített (56) tárcsára, másik két végük pedig a kocsialváz helytálló (57, 58) részeihez támaszkodnak. A rúgók középállásban egymást egyensúlyban tartják, az (51) rúd akár egyik akár másik irányú eltolásánál, pedig a rúgó feszültségek különbsége az (51) rudat a középállásba hozza vissza. A vonat egymásra következő kocsijának (51) rúdjai egymással az egész vonaton végigmenő egyetlen rúddá kapcsolhatók össze, amint azt a 8. ábra szerinti kisebb léptékű vázlatrajz mutatja, amelyben (M) a mozdony I, II, III stb. pedig az egymásra következő kocsik. Az (51) rudak mindkét végére e célból, amint azt a 7. ábra mutatja, egy-egy a rúdvégek en rúgóhatás ellenében eltolható és elforgathatókapcsolófej van szerelve, - amely egy az (51) rúd mentén eltolható és elforgatható