57422. lajstromszámú szabadalom • Vasúti sorompózáró készülék

- 2 — (cl) állásig haladó útjában a záróemeltyű baloldali (a) karjába ütközve és azt az (a) állásából megemelve, a pontozott vonallal jelzett (al) állásába nem hozza és ezzel a jobboldali (b) kar ugyancsak a (bl) állásba nem jutott. Ezen állásában a záróemeltyű a (8) fot­gattyútengelyre ékelt többlépcsős (11) ut­közőtárcsa továbbfordulását meggátolja, vagyis megakasztja magának a forgattyú­nak további útját, amennyiben az ütköző­tárcsának középső (11b) lépcsőzete (d) fölü­letével a zárást végző (b) emeltyűkar (12) nyúlványának fölső (dl) fölületén fönn­akad. A sorompó fölnyitásánál a forgattyút az •óramutató haladása irányával ellenkezően forgatjuk. Ezáltal (9) állítókorong szintén a <10) nyíl irányával ellenkezően forog. A (c) pecek (cl) állását elhagyja és a záró­emeltyű, alátámasztását elveszítve, a nehe­zebb (a) kar súlyánál fogva sülyedni fog a legmélyebb (a2—b2) állásáig, mely állása a (b) kar (12) nyúlványának (e) fölületével (k) retesznek (el) fölületéhez való ütközése által határolva van. Ezen nyitási művelet csak addig folytat­ható, amíg a (9) állítókorongon lévő (f) pe­•cek az (f2) állásig haladó útjában [(fl) ál­lásánál] a záróemeltyűnek baloldali (a) kar­jába ütközve, azt ugyancsak (al) állásba nem hozza és ezzel a jobboldali (a) kar épen úgy, mint a zárásnál, ismét a (bl) ál­lásba nem jutott. Ezen állásban a (11) üt­közőtárcsának középső (11b) lépcsőzete — •ez esetben — (g) fölületével, a (b) kar (12) nyúlványának alsó (gl) fölületén akad fönn, vagyis a forgattyúnak további forgathatá* sát megakasztja. Könnyű a készülék föl­szerelésénél gondoskodni arról, hogy a for­gattyú megakasztása épen a sorompó teljes lezárása, illetőleg kinyitása után bekövet­kezzék. A sorompó mindkét végállása ezen­kívül optikai készülékek által is jelezhető. A készülék természetesen úgy is rendez­hető be, hogy a forgattyú baloldali forga­tása a sovompó zárását előidézze. A célból, hogy az őr kényszerítve legyen a zárási műveletet a sorompó teljes be­zárulásáig egyhuzamban folytatni, illetőleg, ha a zárást mégis megszakította volna, ne tudja azt tovább folytatni és kénytelen le­gyen a forgattyút a sorompó nyitott állá­sáig ismét visszaforgatni és a zárást telje­sen újból elkezdeni, a zárókészülék a ta­lálmány egyik részét képező és a 3. sz. ábrán föltüntetett (s) tárcsával és (k) re­tesszel el van látva. A szükséghez képest egy vagy több (13) nyílással, illetőleg kivágással bíró (s) tárcsa, mely (14) tengelyen van fölékelve, a zá­rási művelet alatt oly módon gyors for­gásba hozatik, hogy a (11) ütközőtárcsa külső, kilincses fogazású (11a) lépcsőzete a (8) forgattyútengelyre lazán ágyazott (15) kúpkereket az utóbbira szerelt (15a) ki­lincsnél fogva magával viszi és ezen for­gás a (16, 17) és (18) kúpkerekek közvetí­tésével az (s) tárcsára vitetik át. Amíg (s) tárcsa forog, a (k) retesz, da­cára, hogy jobb karja nehezebb, mint a bal, a tárcsa (13) valamelyik nyílásába nem tud beleesni és így az ábrában kihúzott vonalakkal ábrázolt helyzetben marad, amely helyzetében a záróemeltyűt (a—b) középállásában azáltal tartja meg, hogy a (b) kar (12) nyúlványának (e) fölületét (e'2) fölületével megtámasztja. A zárási művelet megszakítása esetén (8) tárcsa megáll, (k) retesz (13) nyílásba sülyed, vagyis (kl) helyzetébe kerül, ez­által a (b) kar fölszabadul és így a záró­emeltyű sülyedni fog a legmélyebb (a2—b2) helyzetéig, azaz mindaddig, míg a (12) nyúlványának (e) fölülete (k) retesz (el) fö­lületéhez nem ütközik. (11) ütközőtárcsának legbelsőbb (11c) lépcsőzete az (a—b) záróemeltyű mozgási síkjában fekszik és (hl) ütközőfölülettel bír, mely fölület, ha a záróemeltyű a jelzett legmélyebb (a2—b2) helyzetet elérte, az ezen emeltyűn e célra kiképezett (h2) üt­közőfölületen megakad és így a forgattyú további forgathatóságát" megakasztja s ha már most az őr a sorompót zárni akarja, azt előbb teljesen fölnyitni kénytelen. A szintén a találmány egyik részét ké­pező kényszer-kikapc30lókészülók, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom